V. Az átfogó szexuális nevelés programja
Egy átfogó programot különbözőképpen lehet struktúrálni. Egyik lehetőség a hagyományos tudományágak szerinti felosztás. A másik: bizonyos kulcsfogalmak és a hozzájuk kapcsolódó témakörök szerint csoportosítani az oktatási stratégiákat és osztálytevékenységeket.
Lássunk példát először az elsőre:
1. A férfi és a nő nemi szervei, testi különbségei
2. Testi változások a serdülőkorban
3. A szexuális izgalom és kielégülés fiziológiája
4. Biológiai reprodukció: fogamzás, terhesség, szülés
5. Fogamzásgátlás, születésszabályozás
6. A nemi úton terjedő betegségek és az AIDS
A pszichoszexualitásról általában
1. A pszichoszexualitás fogalma és jelentősége
2. Nemi identitás és nemi szerep
3. Egyéni pszichoszexuális különbségek
A normális pszichoszexuális fejlődés
1. Az anya-gyermek kapcsolat és identifikáció
2. Pszichoszexuális fejlődés az óvodás és kisiskolás korban
3. A szexuális reakciókészség alakulása és a maszturbáció
4. A szülőkről való „érzelmi leválás"
5. A koedukáció, barátkozás és referenciacsoportok jelentősége
6. Fiúk és lányok viszonyának alakulása
7. Az ismerkedés és randevúzás problémái
8. A férfi- és nőideál kialakulása és szerepe
9. A szerelmi képesség fejlődési fokozatai
10. A petting és az első nemi aktus jelentősége
11. A párválasztási érettség kialakulása
A házasság és a válás pszichológiája
1. A házasság sikerének pszichés feltételei
2. Családtervezés és felkészülés a szülői szerepre
3. Házastársi alkalmazkodás és konfliktusmegoldás
4. Házasságon kívüli kapcsolatok, elhidegülés, válás
Szexuális beállítottságok és szexuális funkciózavarok
1. A gyakoribb szexuális perverziók
2. A promiszkuitás és a prostitúció
3. A biszexualitás és a homoszexualitás
4. A gyakoribb szexuális funkciózavarok
1. Nemi élet az őskorban. A szexuáltabuk megjelenése
2. A patriarchális monogámia kialakulása és jellemzői
3. A párválasztás és a család jellege és szerepe a történelemben
4. A férfi és női szerep történelmi változásai
5. A házasság és a család mai válsága
6. Az ifjúság szexuális szubkultúrája
1. A szexualitás biologizáló és dualista szemlélete
2. A tradicionális, polgári-vallási szexuáletika
3. Hűség és/vagy szexuális kizárólagosság
4. A manipulativ, kizsákmányoló nemi kapcsolat
5. A mai szexuáletika normatívái
1. A demokratikus és a diktatórikus rendszerek szexuálpolitikája
2. A nemi erőszak és a szexuális visszaélések
3. A prostitució és a nemi betegségek megítélése
4. A házasság és családi élet jogi szabályozása
5. Népesedéspolitikánk, szexuálpolitikánk alakulása
1. A nemek munkamegosztása és jövedelmi viszonyai
2. A házasság és családalapítás gazdasági szempontjai
3. A válás gazdasági oldala
4. Üzletszerű szexuális kapcsolatok
A közel félszáz felsorolt témakör mindegyike jó néhány további témára bontható. Pedig felsorolásunk már csak azért sem teljes, mert nem említettük pl. a nemiség kulturális és esztétikai (szépirodalmi és művészeti) vonatkozásait. De már ebből a vázlatos áttekintésből is látható, hogy a nemi nevelés aligha oldható meg maradéktalanul egyetlen tantárgy keretében és egy-két év alatt. Ez a folyamat a születéssel kezdődik, s a családi otthonon kívül fontos feladatai vannak ebben az óvodának éppúgy, mint az iskolának.
Nevelési intézmények feladatai, életkoronként
A szülői ház elsődleges feladata a gyermek biológiai nemével megegyező szexuális identitásának kialakítása és nemi szerepének megalapozása. Vagyis azonosulni tudjon a vele egyező nemű szülővel, sajátítsa el az empátia és a szeretet készségét, az „ősbizalmat”, s kapjon őszinte választ az őt érdeklő, szexuális vonatkozású kérdésekre.
Az óvoda feladata a szülők által megkezdett nemi nevelés folytatása, a nemek közötti hasonlóságok és különbségek, az apa- és anyaszerep, a származás és születés tudatosítása, a szexuális kíváncsiság kielégítése, s mindezek megbeszélése a szülőkkel (megnyugtatásuk a gyermek esetleges maszturbációja miatt stb.)
Az általános iskola első négy osztályában a nemi különbségeken, a terhességen és születésen túl a fogamzást is meg kell értetni a kisiskolásokkal, vagyis a szexuális izgalmat, élvezetet és kielégülést, s ennek fiziológiai vonatkozásait. Fontos feladat a szexuális visszaélések lehetőségeinek és megelőzésének ismertetése, az előkészítés a nemi érésre, és a szexuálhigiéné szabályainak megtanítása. Mindezt természetesen tanévenként egy-két alkalommal a szülőkkel is (egyénenként vagy értekezleten) meg kell beszélni, együttműködésük biztosítása és a kettős nevelés kiküszöbölése érdekében.
Az általános iskola felső tagozatán a szexuális nevelés részletesebben kibontakozhat a pszichoszexuális és párválasztási érettség elérése érdekében. Az akcelerált nemi érés folytán a menstruációs higiéniával és a pollúciókkal (+ önkielégítéssel) már az 5. osztályban foglalkozni kell. A következőkben pedig a (pszicho)szexuális érés nemenként eltérő sajátosságaival, főleg az orgazmuskészség megjelenése és alakítása, valamint a fogamzásgátlás és születésszabályozás szempontjából. Egy másik fontos feladat a serdülők lelki önállósodásának, a szülő—gyermek viszony egyenrangúvá alakításának elősegítése. Az új, baráti-szerelmi kötődések korlátok közötti útjának egyengetése, a „túl korai” közösülési törekvések helyett a petting-készségek elsajátíttatása.
A középiskolás és általában a tizenéves korú fiataloknál fő feladat a korszerű, tudományosan megalapozott szexuális értékrendszer és az önnevelési képesség kialakítása. Tudatosítani kell a különböző forrásból eredő szkriptek közötti választás lehetőségét, az igények és attitűdök, szokások rugalmasságának és a párválasztási érettség kialakításának szükségességét.
A Szexuális Nevelés Amerikai Tanácsa alapfogalmak és témakörök alapján csoportosította a szexuális nevelés programját. Az amerikai kollégák 5-18 éves kor között minden életkorra meghatározták az elsajátítandó ismereteket és viselkedésformákat.. Ők ezt „fejlődési üzenetnek” hívják, s hangsúlyozzák, hogy rugalmasan kell kezelni; a helyi tényezőktől függően előfordulhat, hogy egy adott ismeret vagy viselkedés az általuk javasoltnál kicsit előbb, vagy később kerül sorra. A tananyagot négy szintre bontják: Az első szint a „középső gyermekkor”, tehát az 5-8 éves kor, az iskolába kerülés körüli időszak. A második szint a prepubertás, vagyis kb. a 8-11 éves kor. A harmadik szint a pubertás (kb. a 12-15 éves kor); a negyedik szint pedig az ifjúkor (15-18 éves kor). A „fejlődési üzeneteket” magasabb szinten már nem ismétlik; tehát ha az egész program nem az 5-6 évesekkel, hanem csak később kezdődik, akkor pótlólag kell foglalkozni a korábbi szintek anyagával is.
Félreértések elkerülése végett: ez a program csak kiindulási alap lehet, amit rugalmasan kell kezelni. Pl. nem kell a tananyagot feltétlenül ebben a sorrendben tárgyalni (bár van logikája a sorrendnek); nem kell feltétlenül az 5-6 évesekkel kezdeni (bár jó, ha minél korábbi életkorban kezdünk), s nincs megadva, hogy egy-egy témakörre mennyi időt kell szánnunk - ez mind a helyi viszonyoktól függ. Kétségkívül jó lenne külön tantárgy (pl. „életvezetés”, „magánélet-tan” vagy „nemiségtan”) keretében, heti rendszerességgel foglalkozni ezekkel az életfontosságú témákkal, de egyelőre nyilván meg kell elégednünk az innen-onnan elcsípett időkkel és az osztályfőnöki vagy szakórák és szakkörök stb. adta lehetőségekkel.
Előre kell bocsátani azt is, hogy ez a program egyrészt csak jelzi, de nem fejti ki a megbeszélendő témákat; másrészt nem tartalmaz szemléltető anyagokat, ellenőrző kérdéseket, feladatlapokat és hasonlókat sem. Ezekről tehát magának a nevelőnek kell gondoskodnia. Ugyanígy nem közöl kész óravázlatokat sem, bár elkészítésükhöz sok segítséget nyújt. Végeredményben a nevelő kreativitásán múlik, mennyiben tudja hasznosítani az itt ismertetett programot. (Kiindulásul jó ötleteket adhat pl. Csendes Éva (2004) tanári kézikönyvének felsőtagozatos „életvezetési” tanmenete. De a Magánéleti kultúra, korszerű életvezetés Alapítvány (és e könyv szerzője) is szívesen segít bárkinek az itt vázolt szexuális nevelési program megvalósításában. Honlapja: www.szexualpszichologia.hu )
S most lássuk a hat részből álló programot.
Jellemzője a testi, lelki, szociális és intellektuális fejlődés kölcsönhatása. Az ezekkel kapcsolatos ismeretek és készségek elsajátításával a gyermek képes lesz
ismerni, megbecsülni és ápolni saját testét;
információkat szerezni a gyermeknemzésről;
megérteni, hogy a szexuális fejlődés része az egyéni fejlődésnek,
s nem feltétlenül tartalmazza a közösülést és gyermeknemzést;
kölcsönös tisztelet alapján jó kapcsolatot tartani mindkét nemmel;
kialakítani saját szexuális beállítottságát és tiszteletben tartani másokét.
1. témakör: A nemek anatómiája és fiziológiája
Alaptétel: Az ember képes gyermeket nemzeni, valamint szexuális örömöket adni és kapni.
1. szint
Minden testrésznek megvan a helyes megnevezése és funkciója. Az ember nemi hovatartozását nemi berendezése és génjei határozzák meg. A fiúk és férfiak hímvesszővel, herezacskóval és herékkel rendelkeznek. A lányoknak és asszonyoknak csiklójuk, hüvelyük, méhük és petefészkeik vannak. Mindkét nembelieknek vannak olyan testrészeik, amelyek símogatása, ingerlése élvezetes.
2. szint
A külső és belső nemi szervek érése a serdülőkorban következik be. Ilyenkor a fiúknál elkezdődnek a magömlések, lányoknál pedig a havi vérzések (menstruációk).
3. szint
A szexuális reagálás rendszere különbözik a gyermeknemző rendszertől. A nemi szervek (és más testrészek) örömszerzésre is képesek (szexuális izgalom).
2. témakör: Reproduktiv (gyermeknemző) folyamatok
Alaptétel: Minden egészséges felnőtt képes a gyermeknemzésre.
1. szint
A gyermeknemzéshez egy férfire és egy nőre van szükség. Mindketten rendelkeznek nemző szervekkel, ezek teszik lehetővé a gyermeknemzést. Mindkét nembeliek testében különleges sejtek vannak, amelyek a nemzéshez szükségesek. Nem minden férfi és nő akar gyermeket. Ha egy nő megtermékenyül (terhes lesz), a magzat a hasában, méhében növekszik. A kisbabák általában a hüvelynek nevezett nyíláson át bújnak ki az anya testéből. A megszületett kisbabák az anyjuk melléből tejet szopnak.
Nemi közösülésre úgy kerül sor, hogy a férfi a szexuális izgalomtól merev himvesszőt a nő hüvelyébe vezeti és mozgatja.
2. szint
A nemi közösülés élvezettel jár. Ennek során előfordulhat, hogy a nő várandós lesz, teherbe esik. A spermium és petesejt egyesülését fogamzásnak nevezik. A magzat fejlődése a fogamzással kezdődik. A kisbaba nemét a spermium jellege határozza meg. Lehetséges úgy közösülni, hogy az ne járjon fogamzással. Ezt a különböző fogamzásgátló módszerek teszik lehetővé.
3. szint
Aki nem akar gyermeket, annak a közösülés során fogamzásgátlást kell alkalmaznia. A fogamzás legvalószínűbb a női havi ciklus közepe táján. A peteérést nehéz pontosan kiszámítani, mert bármikor bekövetkezhet. Ha egy lánynál elkezdődtek a havi vérzések, úgy már fogamzóképes. Ha egy fiú képes a magömlésre, akkor közösüléssel fogamzást is előidézhet. A fogamzás és terhesség első jele a havi vérzés elmaradása. A magzat 9 hónapig növekszik az anyaméhben, aztán megszületik.
3. témakör: Nemi érés, serdülés
Alaptétel: A serdülés átmenet a gyermekkorból a felnőttkorba, s ezt bizonyos testi és lelki változások jellemzik.
1. szint
A test megváltozik, ahogyan a gyermek idősebbé válik. Gyermekük csak azoknak lehet, akik már elérték a serdülőkort.
2. szint
A serdülés a különböző embereknél kicsit eltérő életkorban kezdődik és végződik. Legtöbb serdülőkori változás hasonló a fiúknál és a lányoknál. A serdülést elkezdők gyakran kényelmetlenül érzik magukat testük gyors változásai miatt. A szexuális és nemző rendszerek a serdülés alatt válnak éretté. A lányoknál elkezdődnek a peteérések és havi vérzések, a fiúknál pedig az ondótermelés és a magömlések. Már korábban is előfordulhat, de legkésőbb a serdülés során megjelennek a szexuális izgalmak és többnyire a romantikus érzelmek is.
3. szint
Egyeseknél a serdülés csak néhány éves késéssel bontakozik ki. A szexuális képességek (kielégülési ill. orgazmuskészség) szempontjából a fiúk általában gyorsabban fejlődnek, mint a lányok.
4. témakör: Testvázlat, testkép
Alaptétel: A testünkről kialakult kép befolyásolja érzelmeinket és viselkedésünket.
1. szint
Az egyének teste különböző méretű, alakú és színű. A különbözőségek tesznek bennünket érdekessé. Testünk külsejét legnagyobbrészt szüleinktől és nagyszüleinktől örököljük. Minden test egyedi és különös, beleértve a testi fogyatékosokét is. Az egészséges életmód javíthatja az ember külsejét és közérzetét. Mindenki büszke lehet testének egyéni sajátosságaira.
2. szint
Külső megjelenésünket az átöröklés, a környezet és az életmódbeli szokások határozzák meg. A legtöbb ember nem olyan szép, mint akik a mozikban láthatók. Az ember értéke azonban nem a külsejétől függ!
3. szint
Testünk a serdülés során növekszik és megváltozik. A hímvessző, vagy a mellek alakja és nagysága nem befolyásolja sem a nemzési, sem a szexuális képességeket. A test mérete és alakja viszont befolyásolhatja, hogy másoknak mennyire tetszik, és hogyan viszonyulnak hozzá. A testi fogyatékosoknak ugyanolyan érzelmeik, szükségleteik és vágyaik vannak, mint a nem fogyatékosoknak.
4. szint (kivételesen fontos!)
A testi megjelenés csak az egyik oka két ember közötti vonzalomnak. Aki elfogadja a saját testét és jól érzi magát benne, az mások számára is rokonszenvesebb és vonzóbb lesz. A barátok vagy partnerek megválasztásában ne a tetszetős külső legyen a legfőbb szempont!
5. témakör: Szexuális identitás és beállítottság
Alaptétel: Ahogyan a fiatalok növekednek és fejlődnek, úgy kezdenek érzelmileg és szexuálisan vonzódni egymáshoz, s egyre inkább férfinek vagy nőnek érzik magukat.
1. szint
Mindenki fiúnak vagy lánynak születik; felnőve pedig férfiakká és nőkké válnak. Mindenki átéli a szeretet valamilyen formáját. A legtöbb férfi és nő heteroszexuális beállítottságú, vagyis a másneműekhez vonzódik. Egyes nők és férfiak homoszexuális beállítottságúak, vagyis azonos neműekhez vonzódnak. Ezeket homokosoknak, melegeknek (nők esetében leszbikusoknak) is nevezik.
2. szint
A szexuális beállítottság azt mutatja, hogy az egyén heteroszexuális, homoszexuális vagy biszexuális. Az utóbbiak férfiakhoz és nőkhöz is vonzódnak. A szexuális beállítottság okait nem ismerjük pontosan. A homoszexuálisokat és biszexuálisokat gyakran megszégyenítik, csúfolják, vagy emberi jogaikban korlátozzák. Holott szexuális vonzódásaikat kivéve ők is ugyanolyanok, mint a heteroszexuálisok. A homoszexuális nemi kapcsolatok éppolyan kielégítőek lehetnek, mint a heteroszexuális kapcsolatok. Akár családot is alapíthatnak, ha van saját gyermekük, vagy örökbe fogadnak egyet-kettőt.
3. szint
A szexuális beállítottságot magyarázó elméletek részben genetikus és prenatális (születés előtti), részben szociokultúrális hatásokra és mindezek kölcsönhatására hivatkoznak. A homoszexuális párok szexuális viselkedése sok tekintetben hasonlít a heteroszexuálisokéra. Minden társadalomban az embereknek csupán néhány százaléka homoszexuális, de sokkal többen biszexuális beállítottságúak, bár az egyik nemhez erősebben vonzódnak.
Lényege: A kapcsolatok középponti jelentőségűek egész életünkben. Az ezekkel összefüggő ismeretek és készségek elsajátitásával a tanuló képes
megfelelő módon kifejezni a szeretetet és intimitást;
jelentős kapcsolatokat kialakítani és fenntartani;
elkerülni a kihasználó vagy erőszakos kapcsolatokat;
felkészülten választani élettársat és életmódot.
1. témakör: A család
Alaptétel: Az emberek általában családban nőnek fel, s legtöbben felnőttként is az általuk alapított családban élnek.
1. szint
A család több, együtt élő emberből áll, akik sokféleképpen törődnek egymással. Különböző fajta családok vannak. A gyermekek élhetnek egy szülővel, két természetes szülővel, két újra házasodott szülővel, nevelő szülőkkel, nagyszülőkkel stb. Minden családtagnak megvan a maga szerepe és egyéni igénye. Az egyes családok az idők során változnak. A családi élet szabályai segítik az együttélést és a gyermekek fejlődését. Ha kisbaba születik, vagy gyermeket fogadnak a családba, a családtagok élete több vonatkozásban megváltozik.
2. szint
A családtagoknak jogaik és kötelességeik vannak. A gyermekek jogait és kötelességeit általában a felnőtt családtagok (főleg a szülők) határozzák meg. A család egyik feladata a gyermeknevelés. A családtagok az időnkénti nézeteltérések ellenére is szeretik egymást. A beszélgetés igen fontos a családban. A fogyatékosok is alapíthatnak családot, vállalhatnak gyermeket. Az is családtag maradhat, aki elköltözik a családból. A családnak döntő szerepe van a személyiségfejlődésben.
3. szint
A családtagok jogai és kötelességei változnak, ahogy idősebbé válnak. A gyermekek függetlenedésük során felelősebbé válnak önmaguk és mások iránt. A tizenévesek kezdenek felkészülni saját családalapításukra. A szeretet, együttműködés és kölcsönös tisztelet elengedhetetlen a család jó működéséhez. Ehhez néha külső segítségre van szükség, mert problémákat okozhat, ha pl. a család szerkezete megváltozik. Szülők és gyermekek között könnyen támad konfliktus, különösen a serdülő- és ifjúkorban. Ilyenkor kezdődnek ugyanis a baráti és partnerkapcsolatok, s egyéb, családon kívüli elfoglaltságok. A szülő-gyermek kapcsolat a felnőtté válás során megváltozik.
4. szint
Ha a család válságba kerül, a családtagoknak segíteniük kell egymást. A család egyik célja, hogy segítse tagjainak fejlődését. A közösségi szolgálatok és az egészségügyiek segíthetik a bajba jutott családot. A családi élet több vonatkozásban megváltozott a legutóbbi nemzedékek során.
2. témakör: Barátságok
Alaptétel: A barátságok egész életünkben fontosak.
1. szint
Mindenkinek sok barátja lehet. Különböző típusú barátságok vannak. A barátok lehetőség szerint sok időt töltenek együtt, s jól megismerik egymást. A barátság becsületbeli dolog: néha ugyan összevesznek, de aztán kibékülnek és segítenek egymásnak. Fiúk és lányok is lehetnek egymás barátai.
2. szint
Legtöbb embernek szüksége van barátságra ahhoz, hogy jól érezze magát. A barátság elkezdéséhez, fenntartásához és befejezéséhez különböző készségekre van szükség. Fontos, hogy jól válasszunk barátokat.
3. szint
A fiatalokra jó hatással lehetnek a mindkét nembeliekkel folytatott barátságok (ám ennek ellenkezője is előfordul). A csoportos együttlétek lehetővé teszik a tizenéveseknek, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak egymással.
3. témakör: Szeretet, szerelem
Alaptétel: A sokféle szeretet-kapcsolat egész életünk fontos része.
1. szint
A szeretet mély és meleg érzéseket jelent önmagunk és mások iránt. Magában foglalja a megbecsülést és felelősségérzetet. Sok fajtája van. Különbözőképpen fejeződik ki a szülők, családtagok, barátok vagy kedvenc háziállatok iránti szeretet.
2. szint
Bárkit sokféleképpen szerethetünk. Önmagunk elfogadása erősíti a szeretet-kapcsolatokat. Az ember képes szeretetet adni és elfogadni. A szeretet tartós hiánya kedvezőtlen.
3. szint
A szeretet nem azonos a szexuális vonzalommal. A „szerelembe esés” érzései különböznek a régebbi kapcsolatokban érzett szeretettől. Az első szerelem gyakran az élet legerősebb érzései közé tartozik. A szerelem fogalmát nehéz meghatározni. Néha nehéz eldönteni, hogy szerelmesek vagyunk-e. Sokan összetévesztik a szerelmet a féltékenységgel.
4. szint
Szeretni valakit az élet legnagyobb örömei közé tartozik. Az érett szerelemben közösek az értékek, kölcsönös az elköteleződés és intimitás. A tartós kapcsolat során a szeretet gyakran növekszik.
4. témakör: Randevúzás (együtt járás)
Alaptétel: Lehetővé teszi a barátság és intimitás élményének átélését.
1. szint
Ha két tizenéves, vagy nem házas felnőtt a szabadidejét rendszeresen együtt tölti, akkor együtt járásról beszélünk. A tizenévesek egyre több időt töltenek barátaikkal és elkezdhetnek randevúzni is. Néha az egyedülálló szülők is randevúznak.
2. szint
A tizenéveseknek és a felnőtteknek gyakran vannak romantikus (szerelmi) kapcsolataik. Mielőtt elköteleznénk magunkat egy kapcsolatban, előbb egy ideig barátkoznunk kell, hogy jól megismerjük egymást.
3. szint
Az együttjárás az együtt töltött szabadidőt, együttes élményeket és a szociális készségek gyakorlását jelenti. A szülők általában megszabják, hogy gyermekük mikor kezdhet randevúzni (fiúk és lányok számára nem mindig egyformán). Ha a párok sok időt töltenek együtt kettesben, akkor valószínűbb, hogy szexuális kapcsolatba kerülnek. A randevúzási készség egyénileg változó, s célja is többféle lehet. Nem minden tizenéves vagy felnőtt randevúzik. A randevúk során felmerülő kiadásokat bármelyik partner fizetheti, vagy megosztozhatnak rajta. A másik helyetti fizetés vagy ajándék nem jogosít fel semmilyen „szexuális szolgáltatásra".
4. szint
A randevúzás tapasztalatszerzési lehetőség a szerelmi kapcsolatok terén. A randevú-partnereknek nincs előírt nemi szerepük, s nem várható el, hogy egymás minden igényét kielégítsék. Kapcsolatuk minőségéért mindketten felelősek.
5. témakör: Házasság: életre szóló elköteleződés
Alaptétel: Törvényes elkötelezettség, amelyben két ember összekapcsolja életét, és rendszerint családot alapít.
1. szint
Két ember azért házasodik össze, mert szeretik egymást, és együtt kívánnak élni. A legtöbb férfi és nő megházasodik, de jó néhány egymást szerető pár házasságkötés nélkül él együtt. Gyermekük a házasoknak és nem-házasoknak egyaránt lehet. A házasok elválhatnak, ha nem akarnak tovább együtt élni. Ha a szülők elválnak, a gyermekek bármelyikükkel maradhatnak. A válás rendszerint sok nehézséget okoz a szülőknek és a gyermekeknek; ilyenkor új módon folytatják életüket.
2. szint
Országunkban az emberek általában maguk választják házastársukat. Bizonyos kultúrákban a szülők választják ki gyermekük házastársát. Rendszerint mindkét szülő dolgozni jár, még gyermekük megszületése után is (bár egy ideig bármelyikük otthon maradhat vele). A gyermekek nem felelősek szüleik válásáért, s ritkán tudják őket újra összebékíteni, bármennyire szeretnék. Jó, ha a gyermek megbeszéli válással kapcsolatos problémáit egy megbízható felnőttel (nevelővel).
3. szint
Az egymásnak elkötelezett partnereknek dönteniük kell a szerepek és kötelezettségek megosztásáról. A házasságkötés vallási szertartással is történhet, nem csak az anyakönyvvezető előtt. A házasságkötés nélkül együttélő párok ugyanolyan elkötelezettek lehetnek egymás iránt, mint a házasok. Szabadon eldönthetik, akarnak-e gyermeket. A tizenévesen kötött házasság felbomlása valószínűbb, mint a később kötötteké. A válás során a családdal kapcsolatos döntéseket (gyermekelhelyezés, tartásdíj stb.) a pár, vagy a bíróság hozza. Egyes vallások tiltják a válást.
4. szint
A házastársi kapcsolatok változnak, különösen a gyermek(ek) születése után. A házasulóknak reálisan fel kell mérniük egymás igényeit és lehetőségeit, családi hátterét és kötöttségeit. Komolyabb konfliktusok esetén szaksegítséget vehetnek igénybe.
6. témakör: Szülővé válás
Alaptétel: A szülővé válás egyike az élet leggyümölcsözőbb vállalkozásainak.
1. szint
A felnőttek többsége szívesen vállal gyermeket. A szülővé válás nagyszerű élmény, de sok munkával jár. A gyermeket vállaló szülők felelősek azok gondozásáért, neveléséért. Az örökbefogadó szülők éppúgy szeretik gyermekeiket, mint a természetes szülők.
2. szint
Nincs minden házaspárnak gyermeke, de azért ők is elégedetten élhetnek. Sok ismeret és készség szükséges ahhoz, hogy valaki jó szülő lehessen. A saját problémáikat rosszul megoldó felnőttek ritkán lesznek jó szülők. A „jó szülőségről” igen eltérő vélemények vannak. Nem mindegy, hogy kívánt vagy nem kívánt gyermekek születnek. A szülői felelősség apákra és anyákra egyaránt érvényes.
3. szint
Nem könnyű összeegyeztetni a munkavállalást és a szülői kötelességet. A különböző korú gyermekeknek különböző szülői gondoskodásra van szükségük. A szülői szerepek kultúránként változnak, de minden szülőnek gondoskodnia kell gyermekéről. Tizenéves korban szülőségre vállalkozni felelőtlen dolog, mert olyan problémákat hoz magával, amiket szülői segítséggel is nehezen lehet megoldani.
Lényege: Az egészséges szexualitás bizonyos személyi és kapcsolati készségek kialakítását igényli. Ezek birtokában a tanuló képes
azonosulni választott értékeivel, s azok szerint élni;
felelősséget vállalni saját viselkedéséért;
határozott és megalapozott döntéseket hozni;
hatékonyan kommunikálni a családdal, társakkal, partnerrel.
1. témakör: értékek
Alaptétel: Viselkedésünket erkölcsi értékek vezérlik, célt és irányt adnak életünknek.
1. szint
Az értékek fontos dolgokkal kapcsolatos meggyőződések és erős érzelmek. Az egyének és családok értékei különbözőek.
2. szint
Az értékek segítenek eldönteni, hogyan viselkedjünk másokkal. A legtöbb szülő szeretné, ha gyermekei az övéhez hasonló értékeket fogadnának el. Az értékek közvetítése példaadás útján történik. A gyermekek a legtöbb értéket a szüleiktől és más családtagjaiktól, nevelőiktől, a kulturális és vallási tanításokból, valamint társaiktól sajátítják el.
3. szint
Értékeit mindenki szabadon választhatja, miután az alternativákat és következményeket mérlegelte. Az értékek (meggyőződések) fontos részei életünknek. Aki saját értékrendje szerint él, általában jól érzi magát. Az ezzel ellentétesen viselkedőknek viszont bűntudatuk lehet. A kapcsolatok általában erősebbek, ha a résztvevők értékrendje hasonló. Az otthon és másutt megismert értékek ellentétesek lehetnek egymással.
4. szint
Fontos figyelembe venni mások értékeinek és hiedelmeinek sokféleségét. Saját értékrendünk szerint viselkedni néha nem könnyű, de büszkeséggel tölthet el. Fontos ismerni az értékrendünkkel egyező, vagy azzal ellentétes viselkedés következményeit.
2. témakör: Döntéshozatal
Alaptétel: A szexualitással kapcsolatban felelős döntéseket kell hozni, mert ezek rajtunk kívül másokat is érintenek.
1. szint
Mindenkinek döntéseket kell hozni. A gyermekek is sok döntést hozhatnak, pl. mivel játsszanak, kivel barátkozzanak stb. Minden döntésnek következményei vannak. A döntéshozatal képessége fejleszthető. A gyermekek bizonyos döntéseikben a felnőttek segítségét igénylik.
2. szint
A jó döntéshez figyelembe kell venni minden lehetséges következményt, s aztán a legkedvezőbbet választani. Mindenki felelős döntéseinek következményeiért. Sok döntés másokat is érint. A barátok gyakran befolyásolják egymás döntéseit. Sokféleképpen dönthetünk: indulatból, vagy a barátainkat követve, elhalasztva a döntést, vagy másra hagyva azt stb.
3. szint
A jó döntés összhangban van az egyén értékrendjével, nem veszélyezteti az egészséget és a jogrendet. A szexualitással kapcsolatos döntéseket gyakran megnehezítik a szexuális vágyak, vagy a partner, ill. a társak befolyása. Az ilyen döntések befolyásolhatják egészségünket és terveinket. Az alkohol és más drogok akadályozzák a jó döntéshozatalt. Érdemes előre kijelölni a határokat, mielőtt szexuális kapcsolatba kerülünk.
3. témakör: Kommunikáció
Alaptétel: Lényege az ismeretek, érzések és attitűdök közlése egymással.
1. szint
A közlésnek sokféle formája van: szóbeli, szavak nélküli, jelzésekkel történő és írásos. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi kapcsolatokban.
2. szint
Előfordul, hogy két ember beszél egymással, mégsem értik meg egymást. Érzelmeinket gyakran szavak nélküli üzenetekkel közöljük. Sok nézeteltérésre a szegényes kommunikáció miatt kerül sor. De a jó közlés (beszédkészség) megtanulható.
3. szint
A szavaknak a helyzettől függően különböző jelentésük lehet. A kommunikáció javítható: a) jobb odafigyelés révén, b) szembenézés révén, c) a másik nézőpontjának megértése révén, d) olyan, szavak nélküli üzenetek révén, mint a mosoly vagy a megérintés stb. Sokak számára kényelmetlen őszintén beszélni a szexről, pedig ez erősítheti a baráti vagy partnerkapcsolatot.
4. szint
A jó kommunikáció fontos feltétele a személyes és munkakapcsolatoknak. A megbeszélés nélkülözhetetlen biztosítéka az egyetértésnek a szexuális viselkedést illetően is.
4. témakör: Önérvényesítés
Alaptétel: Lényege saját érzelmek és igények közlése, közben tiszteletben tartva mások érdekeit és jogait.
1. szint
Mindenkinek vannak jogai, a gyermekeknek is. Akiben megbízunk, annak érdemes beszélni érzelmeinkről és vágyainkról. A kérés az első lépés vágyaink teljesülése felé. Néha olyasmit is meg kell tennünk, amihez nincs sok kedvünk.
2. szint
Az önérvényesítés azt jelenti, hogy merünk kérni valamit, vagy föltárjuk érzéseinket. Ez tanulható és fejleszthető. Nem jelenthet agresszivitást, mert az sérti mások jogait. Nem biztosítja ugyan, hogy mindig elérjük, amit akarunk, de erősíti helyzetünket.
3. szint
A múltban a nőket arra tanították, hogy ne legyenek önérvényesítők, ma viszont ők is azok lehetnek. Mindenkinek joga van ellenvéleményt nyilvánítani, egy követelést visszautasítani, elvárni a tisztességes bánásmódot. Fontos, hogy a szexuális partnerek nyiltan beszéljenek az igényeikről és a korlátaikról, érvényesítsék értékrendjüket.
4. szint
A sikeres felnőttek személyes és munkakapcsolataikban egyaránt asszertivek. Az önérvényesítés elmulasztása haragot válthat ki, és könnyen agresszívvé tesz a következő, hasonló alkalommal.
5. témakör: Egyezkedés
Alaptétel: Ez teszi lehetővé a problémák, konfliktusok megoldását.
(1. és 2. szinten nem feltétlenül szükséges megbeszélni.)
3. szint
Igényeink teljesülését bűntudat, harag vagy megfélemlítés nélkül csak egyezkedés révén érhetjük el. Ehhez mindkét fél részéről adni és kapni szükséges. A jó egyezkedés erősíti a kapcsolatot. Sokféle technikája van. Olyan készségekre van szükség, mint a) a másik gondos megfigyelése, b) jó kifejező készség, c) beleélés a másik helyzetébe, d) a lehetőségek tárgyilagos mérlegelése, e) kölcsönös egyetértésre törekvés.
4. szint
A randevúzó tizenéveseknek meg kell tanulniuk egyeztetni döntéseiket a szexuális viselkedésről. Az egyezkedéshez el kell dönteni, mit fogadhatunk el, és miben nem alkuszunk meg.
6. témakör: Segítségkérés
Alaptétel: A problémákkal küzdők segítséget kaphatnak családjuktól vagy barátaiktól, esetleg egy szakembertől.
1. szint
A családtagok és barátok rendszerint segítenek egymásnak. Ha a szülők nem tudnak segíteni, megkérhetünk egy pedagógust, nevelési tanácsadót, vagy más, megbízható felnőttet.
2. szint
Társaik is segíthetnek valakin, akinek problémája van. A segítségkérés jó döntés. Egyes családokban előfordulnak az alkohollal, a drogokkal, a pénzzel, az egészséggel, a visszaélésekkel és erőszakkal kapcsolatos problémák. Ilyenkor szaksegítségre van szükség.
3. szint
Gyakran nehéz bevallani, hogy segítségre szorulunk. A tizenéveseknek tudniuk kell, hová fordulhatnak segítségért. Vannak segítő szolgálatok a fiatalok számára, amelyek megbízhatóak, ingyenesek és szülői jóváhagyás nélkül is felkereshetők. Vannak telefonos lelki segélyszolgálatok is; a legközelebbinek telefonszáma: . . . . . . . . .
4. szint
Néha szükség van szaksegítségre. Ennek igénybevétele nem a gyengeség jele. Előfordulhat az is, hogy egyedül kell megoldani problémánkat.
Az ezzel kapcsolatos ismeretek és készségek elsajátításával a fiatalok képesek lesznek
kifejezni és élvezni nemiségüket egész életük során;
szexuális igényeiket értékrendjüknek megfelelően kifejezni;
különbséget tenni az egészséges és káros viselkedések között;
újabb információk szerzése révén fejleszteni szexuális képességeiket;
egyenrangú és felelősségteljes szexuális kapcsolatokat létesíteni.
1. témakör: Szexualitás az élet során
Alaptétel: A szexualitás az élet természetes és egészséges része.
1. szint
Bizonyos testrészek megérintése, símogatása kellemes. A legtöbb gyermek kíváncsi e testrészeire.
2. szint
Minden ember szexuális lény. A felnövő gyermekeket egyre jobban érdekli a szexualitás. Ezért jó, ha beszélgetnek a szexről szüleikkel, vagy más, megbízható felnőttel.
3. szint
Szexuális érzelmek, fantáziák és vágyak minden életkorban előfordulnak. A szexualitás akkor eredményes és hasznos, ha fejlesztő hatású, nem erőszakolt módon fejeződik ki, s erősíti a jó közérzetet.
4. szint
A szexualitásnak sokféle -- biológiai, pszichológiai, szociális, erkölcsi és kulturális stb.-- dimenziója van. A hagyományos nemi szerepek társadalmunkban is rugalmasabbá válnak. Az idősebbek is aktivak maradhatnak szexuálisan, s lehetnek szerelmi kapcsolataik.
2. témakör: Maszturbáció
Alaptétel: Az önkielégítés a nemi élet egyik természetes módja.
1. szint
A saját nemi szerv élvezetes simogatását, ingerlését önkielégítésnek, maszturbációnak nevezik. Sok fiú és lány maszturbál, de nem mindenki. Az önkielégítést nem illik nyilvános helyen végezni.
2. szint
A maszturbáció gyakran a szexuális élvezet átélésének első formája. Serdülőkorban (vagy még előbb) sokan kezdenek maszturbálni, s ez nem okoz sem testi, sem lelki károsodást (bár egyes családok és vallások elítélik).
3. szint
Az önkielégítések gyakorisága egyénenként változó. Szinte mindenki maszturbál életének valamely időszakában. Előnye, hogy kielégülést biztosít a teherbeesés vagy a nemi úton terjedő betegségek veszélye nélkül. Még ma is sok negativ előítélet él az önkielégítésről, ám ezek alaptalanok. Esetleges aggályainkat beszéljük meg egy okos felnőttel vagy szakemberrel.
4. szint
Lányok számára az önkielégítés megtanulása azért előnyös, mert kialakítja és fejleszti orgazmuskészségüket. Fiúknál fontos, hogy ne szokják meg az elsietett (1-2 perces) maszturbációt, mert az korai magömléshez vezethet a párkapcsolatban.
3. témakör: Együttes szexuális viselkedés
Alaptétel: Együttlét során a szexualitás különbözőképpen nyilvánulhat meg, s nem mindegy, hogyan és milyen szinten történik.
1. szint
A felnőttek gyakran ölelkeznek, csókolóznak egymással, hogy kimutassák szeretetüket, és közösen élvezzék a szexet.
2. szint
A párok különböző módokon szerezhetnek örömet egymásnak a szexben. A szexuális kapcsolat nem csak közösülésből áll, hanem a szeretkezés sok egyéb lehetőségéből is (petting).
3. szint
Az együttlétek során a partnerek kölcsönösen adnak és kapnak szexuális élvezetet. A szex sokkal kielégítőbb lehet egy szerelmi kapcsolatban. A kapcsolatot erősíti, ha a párok megbeszélik, hogy a szex milyen formáját kedvelik, vagy ellenzik. Mindenkinek jogában áll visszautasítani valamely szexuális viselkedést. A fogyatékosok is képesek a szexre, s ugyanúgy igénylik a szerelmet és a testi intimitást.
4. szint
Az együttes szexuális viselkedés sokféle lehet: csókolózás, símogatás, masszázs, együttes fürdés, orális vagy anális ingerlés és közösülés stb. A petting elkerülhetővé teszi a nem kívánt terhességet és a nemi úton terjedő betegségeket. Saját szexuális élvezetéért mindenki maga felelős.
4. témakör: Szexuális absztinencia
Alaptétel: A közösüléstől való tartózkodás a leghatékonyabb módja a fogamzásgátlásnak és betegségmegelőzésnek.
(Az 1. szinten nem feltétlenül szükséges megbeszélni.)
2. szint
A közösülés a legtöbb felnőtt számára kellemes elfoglaltság, amely azonban veszélyekkel is járhat. A gyermekek még nem alkalmasak erre.
3. szint
A fiatal tizenévesek még nem elég érettek a közösülésre. Érzelmeiket azonban e nélkül is kifejezhetik. A közösüléstől való tartózkodás a legbiztosabb módja a nem kívánt terhesség és a nemi betegségek megelőzésének. A randevúzó tizenéveseknek meg kell beszélniük partnerükkel, meddig mehetnek el a szexben. A közösülés nem bizonyítéka a felnőttségnek (érettségnek).
4. szint
A felnőttek többsége megtiltaná az iskoláskorúak közösülését; a legtöbb vallás pedig csak a házasságban tartja azt elfogadhatónak. Önmegtartóztató időszakok sok felnőtt életében is előfordulnak, s ezek nem feltétlenül károsak.
5. témakör: Emberi szexuális reagálás
Alaptétel: A férfi és nő részben hasonlóan, részben eltérően reagál a szexuális ingerlésre; ennek figyelmen kívül hagyása problémát okozhat.
1. szint
A férfi és női test szexuálisan inkább hasonló, mint különböző. Fiúk és lányok egyaránt élvezhetik testük simogatását.
2. szint
A fiúk és lányok tizenéves korukban válnak még fogékonyabbá a szexuális ingerlés élvezetére (főleg, ha azt egy kedvelt partnertől kapják).
3. szint
Az orgazmus a szexuális izgalom és élvezet csúcspontja: kielégülés. Sok mindentől lehet szexuális izgalomba jönni: gondolatoktól, fantáziaképektől, érzésektől, látványtól, hangoktól, érintésektől stb. A szexuális izgalom a férfiaknál merevedéssel, a nőknél a hüvely nedvesedésével jár. Serdülő fiúknál gyakoriak az éjszakai magömlések.
4. szint
A szexuális reagálás élménye egyénenként különböző, s az élet folyamán is változik. A nőnek általában több időre és/vagy a csikló ingerlésére van szüksége az orgazmus eléréséhez. A közösülés során a legtöbb pár nem egyszerre elégül ki; ez csak néha, vagy a nagyon összeszokottaknál fordul elő.
6. témakör Szexuális fantáziálás
Alaptétel: A szexuális fantáziák természetesek.
(Az 1. és 2. szinten csak szükség esetén tárgyalandó.)
3. szint
Sokaknál előfordulnak erotikus gondolatok és fantáziák. Lehet fantáziálni az egyedüllét során, de a partnerrel együtt is.
4. szint
Szexuális fantáziájuk élénkítéséhez sokan pornográf képeket, filmeket vagy írásokat használnak. Ezek káros dolgokat is tartalmazhatnak. A bárkire ártalmas vagy veszélyes fantáziákat nem szabad megvalósítani.
7. témakör: Szexuális zavarok
Alaptétel: Előfordulhat a szexualitás kifejezésére vagy élvezetére való képtelenség, férfinél és nőnél egyaránt.
(Az 1. és 2. szinten feltehetőleg nem téma.)
3. szint
A szexualitással kapcsolatos beállítottság befolyásolja a szexuális képességeket. Egyeseknek szexuális problémáik, zavaraik vannak.
4. szint
Többféle szexuális zavar lehetséges, pl. a vágy hiánya, a merevedés gyengesége, a túl gyors vagy nehezen elérhető orgazmus stb. Egyénileg változó, hogy ki mit tart szexuális zavarnak. Okaik lehetnek lelki eredetűek (kudarcok, depresszió, kapcsolati problémák), vagy testiek (kimerültség, betegségek stb.). A legtöbb szexuális zavar gyógyítható a szexuálterápiára képezett szakemberek által. De gyakran már a problémák őszinte megbeszélése révén maguk a partnerek is meg tudják oldani azokat.
Az ezzel kapcsolatos ismeretek elsajátításával képessé válunk
hatékonyan alkalmazni a fogamzásgátlást;
megelőzni a szexuális visszaéléseket;
a nem kívánt terhességet értékrendünknek megfelelően kezelni,
gyakorolni az egészségmegőrző szexuális viselkedést.
1. témakör: Fogamzásgátlás
Alaptétel: Lehetővé teszi a nem kívánt terhesség megelőzését.
1. szint
Minden gyermeknek kívánt gyermeknek kell lennie.
A felnőttek eldönthetik, akarnak-e gyermeket, és hányat.
2. szint
Aki nem akar gyermeket, az a közösülésnél fogamzásgátlást alkalmazhat. Egyes vallások ezt nem fogadják el. A gyermekvállalást befolyásolhatják az egyéni igények és értékrendek, a hagyományok, az anyagi helyzet stb.
3. szint
A fogamzásgátlásnak többféle módja van. Szabadon lehet vásárolni gumióvszert (kondomot). Másfélét az orvossal kell felíratni (pl. az un. antibébi tablettákat stb.). Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. A partnerrel - sőt, lehetőleg a szülővel is! - mindig előre meg kell beszélni a fogamzásgátlást. Ha erre nincs mód, úgy mindenki egyénileg felelős a védekezésért. A kondom nemcsak a fogamzásgátlásra, hanem a nemi úton terjedő betegségek megelőzésére is alkalmas.
4. szint
Akinek vallása tiltja a fogamzásgátlást, az vagy tartózkodik a közösüléstől, ha nem akar gyermeket, vagy olyan bizonytalan módszereket alkalmaz, mint a megszakított közösülés vagy a naptármódszer. A megbízható fogamzásgátlás véletlen elmaradása esetén a nő igénybe veheti 1-2 napon belül az un. sürgősségi fogamzásgátlást a szakrendelőben (vagy nem sokkal később az un. abortusztablettát).
2. témakör: Művi abortusz
Alaptétel: Ha egy nő nem akarja megtartani a terhességét, lehetősége van a terhesség legális megszakítására az első 3 hónapban.
1. szint
Előfordul, hogy egy nő akkor lesz terhes, amikor még nem készült föl a gyermekvállalásra, de valamiért elmulasztotta a védekezést.
2. szint
Nem kívánt terhesség esetén a nő vagy megszüli és felneveli, esetleg örökbe adja gyermekét, vagy megszakíttatja terhességét. A művi abortuszt hazánkban a magzatvédő törvény szabályozza. A vélemények erről megoszlanak: egyesek szerint megengedhetetlen az abortusz, mások szerint a nőknek joguk van hozzá. Az engedélyezett és orvos által végzett abortusz biztonságos és ritkán jár a meddőség veszélyével.
3. szint
A művi abortusz megítélése a világnézeten, a kulturális és családi értékrenden alapul. Ezért sokszor nehéz eldönteni vállalását, amibe a leendő apának is beleszólása van, s csak a terhesség első 12 hetében jöhet szóba. (Később csak akkor, ha az anya élete veszélyben van.) Nem kívánt terhesség esetén a tizenéves beszélje meg a teendőket szüleivel és/vagy nevelőivel, orvosával.
4. szint
A művi abortusz nem fogamzásgátlási módszer! A döntésbe a leendő apának is lehet beleszólása, hiszen együttesen felelősek a fogamzásért.
3. témakör: Nemi úton terjedő betegségek
Alaptétel: Mindezek elkerülhetők hatékony egyéni megelőzéssel.
1. szint
Ezeket a betegségeket kis, egysejtű élőlények, baktériumok vagy virusok okozzák. Gyermekeknek nem kell félniük az ilyen betegségektől, hiszen nincsenek szexuális kapcsolataik.
2. szint
Sokféle nemi úton terjedő betegség van, pl. a vérbaj (szifilisz), gonorrhea (tripper, kanko), a klamidia, a genitális herpesz stb. Közösülés útján terjed a HIV-fertőzés is, aminek következménye a ma még gyógyíthatatlan AIDS (szerzett immunhiány okozta betegség).
3. szint
A meggondolatlanul közösülő tizenévesek könnyen megfertőződnek valamilyen nemi betegséggel vagy a HIV-vel, amely közösen használt drog-injekciós tűk révén is terjed. A legtöbb nemi betegség heteken belül jelentkezik, ám a HIV-fertőzés gyakran csak évek múlva okoz tüneteket. A legtöbb nemi betegség biztonságosan megelőzhető, pl. kondom- használattal, vagy a közösüléstől való tartózkodással. A szexuális partnernél ellenőriztetni kell, nem szedett-e fel valamilyen fertőzést. Ha igen, a partnereket is gyógykezeltetni kell, az újabb fertőzések veszélye miatt.
Ezekről további információ szerezhető: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (cím megnevezése).
4. témakör: Szexuális visszaélések
Alaptétel: Minden szexuális visszaélés megelőzhető vagy leállítható.
1. szint
Teste mindenkinek saját tulajdona, s azt bárki csak az ő engedélyével érintheti meg; ez alól kivétel a szülő, vagy az orvos. A szexuális visszaélés: ha egy idősebb vagy erősebb egyén jogosulatlanul nézegeti, vagy megérinti a gyermek nemi szervét. A visszaélő gyakran titoktartást követel a gyermektől, mégis azonnal szólni kell a szülőnek, vagy más, megbízható felnőttnek. Ha egy idegen ajándékokkal stb. megpróbál rávenni egy gyermeket, hogy menjen el vele, azonnal ott kell hagyni. Fiúkkal és lányokkal egyaránt történhet visszaélés.
2. szint
A szexuális visszaélés elég gyakori, bár sokan nem szeretnek róla beszélni. Legtöbbször a gyermek rokona vagy ismerőse követi el. Az ilyen gyermekeknek szaksegítségre van szükségük.
3. szint
A szexuális erőszak bűncselekmény. Történhet testi vagy lelki erőszakkal, lényege a kényszerítés valamilyen szexuális kapcsolatra. A megerőszakolt sohasem felelős a történtekért; el kell döntenie, jelenti-e a történteket a rendőrségen. A megerőszakolás ellen úgy védekezhetünk, hogy kerüljük a veszélyes helyzeteket, az alkohol és drogfogyasztást, valamint önvédelmi technikákat tanulunk. A szexuális zaklatás lényege a nem kívánt, tolakodó szexuális közeledés, ami szintén büntetendő cselekmény. Erőszak egy partnerkapcsolatban, sőt, házasságban is előfordulhat. Az áldozatnak azonnali segítségre és gyógykezelésre van szüksége.
Minderről további információt ad: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. szint
A nemi erőszak kivizsgálása nem könnyű élmény az áldozatnak. A legtöbb szexuális visszaélővel gyermekkorában szintén visszaéltek.
5. témakör: Reproduktiv egészség, nemzőképesség
Alaptétel: Férfiaknak és nőknek egyaránt ápolniuk kell nemző szerveiket, így biztosítva saját és jövendő gyermekeik egészségét.
1. szint
Egyéb testrészekhez hasonlóan a nemi szervek is gondozást igényelnek. A terhes nőnek különösen óvnia kell egészségét, megfelelő gyakorlatokkal, étkezéssel és orvosi felügyelettel. A dohányzás, az alkohol vagy más drog fogyasztása károsíthatja a magzatot.
2. szint
Az alkohol és a drogok a nemzőképességet is károsíthatják. A veleszületett hibák egész életre szóló problémákat okozhatnak.
3. szint
Ha egy lány melle már kifejlődött, havonta önvizsgálattal ellenőrizze annak állapotát. Ugyanígy ellenőrizze a fiú a nemi szervét. Gyermeknemzés szándéka előtt vizsgáltassák ki magukat, mert az esetleges fertőzést átvihetik leendő gyermekükre. Ajánlatos a genetikai tanácsadás igénybe vétele is. Tizenéves terheseknek különleges orvosi gondozás szükséges. A gyermekszülés természetes folyamat, amibe az apa is besegíthet. A meddőség ma már legtöbb esetben gyógyítható.
F. Társadalom és kultúra
A vonatkozó ismeretek elsajátitásával képessé válunk
türelmet gyakorolni az eltérő szexuális értékrendűekkel szemben;
szavazatunkkal befolyásolni a szexualitással kapcsolatos törvényhozást;
felmérni a családi, kulturális, tömegközlési és egyéb befolyások
hatását a szexuális attitűdökre és szokásokra;
előmozditani mindenki jogát a korszerű szexuális felvilágosításra;
kerülni az előítéletes és bigott viselkedést;
elutasítani az egyes néprétegek szexualitásával kapcsolatos
fenntartásokat, sztereotipiákat;
részt venni a szexuális kultúra terjesztésében.
1. témakör: Szexualitás és társadalom
Alaptétel: A társadalom befolyásolja az emberek szexuális nézeteit és szokásait.
3. szint
Minden kultúrának megvannak a maga szexuális normái és tabui. Pluralista társadalomban az egyéni véleménykülönbségek érvényesülhetnek. Minthogy a vélemények gyakran ellentmondóak, érdemes ezeket elemezni és kialakítani saját viselkedésünk irányelveit. Sokszor íratlan normák szabályozzák a tizenévesek szexuális viselkedését.
4. szint
Fontos megérteni a szexualitással kapcsolatos nézetek sokféleségét. A kölcsönösen elfogadható viselkedés érdekében indokolt megbeszélni szexuális értékrendünket barátainkkal és partnerünkkel.
2. témakör: Nemi szerepek
Alaptétel: A kultúra közvetíti, hogy mi nőies és mi férfias.
1. szint
Fiúk és lányok, férfiak és nők ugyanazt a munkát végezhetik (otthon is). Az anya és apa szülői szerepe egyaránt fontos. A fiúk és lányok döntően hasonlóak, sokan mégis másféle viselkedést várnak tőlük.
2. szint
Egyes családokban és kultúrákban a szexuális viselkedést „kettős erkölcs szerint ítélik meg. A fiúktól és lányoktól sokan „nemükre jellemző” viselkedést várnak. Pedig a tehetség, az erő, a jövőkép és egyéb jellemzők inkább az egyéniségtől, mint a nemtől függnek. A nők gyakrabban vannak hátrányos helyzetben, mint a férfiak. Vannak törvények és szabályok, amelyek védik a nők és a férfiak jogait.
3. szint
Az igazán férfias és nőies viselkedést sokféleképpen lehet elképzelni. A nemi szerep hagyományos sémáinak elfogadása korlátozhatja az egyén életlehetőségeit. Mindkét nembeli fiataloknak hasonló esélyeket kell biztosítani. Egyenlő munkáért egyenlő bér jár a nőknek is. A szexuális közeledést a lányok is kezdeményezhetik. A „kettős erkölcs” ma már idejétmúlt és indokolatlan.
4. szint
Saját nemi szerepét mindenki maga határozhatja meg. A hagyományos szerepek különböző problémákat okozhatnak. A szexuális zaklatás egyaránt károsítja a nőket és a férfiakat. A női egyenjogúságot törvény írja elő, mégsem mindig érvényesül.
3. témakör: Szexualitás és törvénykezés
Alaptétel: Bizonyos törvények szabályozzák a szexuális és reproduktiv jogokat.
3. szint
A polgári törvénykönyv meghatározza, mihez van joga az egyénnek a nemi kapcsolatok és a gyermeknemzés terén. Ezek a törvények a társadalommal együtt változnak. (Pl. a prostitúcióról, vagy a magzatvédelemről szóló törvény.) Az incesztus („vérfertőzés”) büntetendő cselekmény. Az erőszakot és a kiskorúakkal létesített nemi kapcsolatot a törvény bünteti. Az önkéntes homoszexuális kapcsolat viszont felnőttek között nem büntetendő.
4. szint
Országonként eltérően ítéli meg a jog a szexuális kapcsolatok feltételeit (életkor, házas vagy nem házas az illető stb.) és az olyan jelenségeket, mint a prostitúció, a pornográfia, a csoportszex és hasonlók. Hazánkban is változó a helyzet ezen a téren. Az új, un. „reproduktiv technológiák" (mesterséges megtermékenyités, béranyaság stb.) is sok problémát okoznak.
4. témakör: Szexualitás és vallás
Alaptétel: A szexualitással kapcsolatos vallásos nézetek sokak szexuális attitűdjeit és viselkedését befolyásolják.
1. szint
A különböző vallások részben hasonló, részben eltérő értékrendet közvetitenek a szexualitással kapcsolatban, de mindegyik előírja, hogyan kell viselkedni (és hogyan nem szabad).
2. szint
Több vallás szerint közösülésre csak házasságban kerülhet sor (leginkább gyermeknemzés céljából). A gyakorlatban ezt ma már kevesen fogadják el.
3. szint
A szexuális attitűdök és viselkedés kulturálisan meghatározott. A vallásosság fontos szerepet játszhat a szexuális viselkedésben. Konfliktus támadhat a tizenévesek és olyan felnőttek között, akik egy hagyományos vallási felfogáshoz ragaszkodnak.
4. szint
Egyes vallások ma már elismerik a szexualitás érték- és örömszerző jellegét. Előfordul, hogy már a homoszexuális beállítottságot sem kifogásolják. Az igen különböző vallási hátterű partnerek azonban több nehézséggel küzdenek a szexuális összehangolódás terén.
5. témakör: Különbözőségek a nemiség terén
Alaptétel: Társadalmunkban a szexuális attitűdök és viselkedés sokféle, s ezt el kell fogadnunk.
1. szint
Bár mindenkinek joga van egyenlő bánásmódra, az átlagtól különbözőket gyakran egyenlőtlenül, negativan kezelik. A különbözőségek megbeszélése segíti egymás jobb megértését.
2. szint
Néha hátrányos megkülönböztetés támad olyan szexuális tényezők miatt, mint a nem, a sajátos szexuális kultúra, a szexuális beállítottság vagy a fogyatékosság. Az ilyen megkülönböztetés negativ következményekkel jár mind az egyénre, mind a csoportra és társadalomra nézve, mert csökkenti az önbizalmat és teljesítményt.
3.-4. szint
A különbözőségről alkotott vélemények gyakran felülvizsgálatra szorulnak. Jogunk van felszólalni, ha hátrányos megkülönböztetést tapasztalunk. Nem könnyű felülemelkedni saját előítéleteinken. A munkahelyek számára előnyös, ha különböző hátterű alkalmazottaik vannak.
6. témakör: Szexualitás és a művészetek
Alaptétel: Az erotikus jelenetek mindennapiak a művészetekben.
3. szint
A zene, a képzőművészetek, a dráma és az irodalom egészét áthatja az erotika, vagyis a kifinomult szexualitás.
4. szint
A szexualitás ábrázolása a művészetben koronként változik. A művészet erotikus jelenetei segíthetnek megérteni a szexualitást, elsajátítani a szexuális kultúrát. Egyesek viszont ezt obszcénnek (szemérmetlennek) tartják és helytelenítik.
7. témakör: Szexualitás és a média
Alaptétel: A média erősen befolyásolja a szexuális értékrendet és viselkedést.
1. szint
Bizonyos tévéműsorok, filmek, könyvek, magazinok vagy rádióműsorok nem ajánlatosak gyermekek számára, mert félrevezetik őket.
2. szint
A szülőknek joguk van eldönteni, mit nézhetnek, vagy hallgathatnak meg gyermekeik. A média gyakran túl szép vagy túl sötét képet nyújt a férfiasságról és nőiességről, a szerelemről és házasságról stb. Ezért ezeket ajánlatos megbeszélni egy megbízható felnőttel.
3. szint
Az idősebbek felelőssége, hogy ellensúlyozzák a média negativ hatásait, segítsenek helyesen értékelni a látottakat és hallottakat.