Konklúziók és kutatási feladatok
Mi az, amit általános tanulságként leszűrhetünk?
Mindenekelőtt azt, hogy a szexuálpedagógia a neveléstudomány egyik fontos ága, amelynek jelentőségét most kezdjük megérteni. Ennek alapján joggal feltételezzük, hogy az eddig elhanyagolt szexuálpedagógia elméleti és gyakorlati művelése igen kedvező lehetőségeket rejt magában egész köznevelésünk továbbfejlesztése szempontjából. Számos külföldi tapasztalat megerősíti ezt a feltételezést. Rendelkezésünkre állnak továbbá más tudományok igazolt adatai, eredményei.
A pedagógia hagyományos oktatás-központúságát világszerte kezdi felváltani a korszerű, nevelés-centrikus és tudás helyett kompetencia-fejlesztő beállítottság. A pedagógusok figyelme és ambiciója az ismeretközlés mellett és azon túl mindinkább a fiatalok személyiségének, attitűdjeinek és képességeinek fejlesztésére irányul. Ez megköveteli, hogy számításba vegyük mindazokat a tényezőket, amelyek a személyiség alakulásában szerepet játszanak. Az emberrel foglalkozó tudományok gyors fejlődése nyomán a személyiség fejlődéséről alkotott képünk megbízhatóbb és adekvátabb lett. A korábbi, kezdetleges, biologizáló vagy pszichologizáló felfogások – például az emberi nemiség ösztönkoncepciója – tarthatatlanná váltak, s olyan új és termékeny teóriák alakultak ki, mint a szerepelmélet, a kommunikációelmélet vagy a dinamikus pszichológia, a csoportdinamika stb.
Mindezek alapján kezdjük megérteni a nemi szerepek pervaziv jellegének pedagógiai jelentőségét. Ez önmagában is világossá teszi, hogy a nemi szerepviselkedés és az alapját képező pszichoszexuális struktúra valamilyen módon az egyénnek szinte minden megnyilvánulását befolyásolja. Ezért nevelési szempontból sem hagyható figyelmen kívül; alakítása nem kezelhető harmad-negyedrangú pedagógiai feladatként. Ha az intézményes nevelés több akar lenni puszta ismeretközlésnél, akkor törekednie kell a személyiség eme alapstrukturájának tervszerű alakítására. Éspedig a harmonikusan és sokoldalúan fejlett, egészséges személyiség eszményének megfelelően; a nemiség igenlése, szocializálása és individualizálása értelmében.
Mindennek egyik fő konklúziója, hogy ez a feladat nem oldható meg a hagyományos, repressziv, vagy pusztán biológiai felvilágosításokat és erkölcsi intelmeket adó nemi nevelés módszereivel. A korszerű szexuális nevelés progressziv jellegű: segíteni és fejleszteni kívánja a szexuális viselkedés, a nemi szerep kulturált formáinak, pozitiv lehetőségeinek megvalósítását. A nemiséggel kapcsolatos, tudományosan megalapozott ismeretek közlése, valamint a nevelés más eszközei, eljárásai és intézményes formái (pl. a koedukáció és a gyakoroltatás) révén igyekszik egészséges attitűdöket és szokásokat kialakítani a nemek kapcsolataiban.
E célok elérése feltételezi egyrészt a szexuálpedagógia tudományos művelését és továbbfejlesztését, másrészt a nevelők nevelését, felkészítését a progressziv nemi nevelés szemléletének és módszereinek elsajátítására. A nevelők (pedagógusok és szülők) felkészültségének biztosítása rendkívül összetett és folyamatos munkát igénylő feladat, amely szorosan összefügg az általános pedagógiai kultúra emelésével. E könyvben e feladat legfontosabb részeiről volt szó, elsősorban a pedagógusok aspektusából, de a leírtak csak az első tájékozódást és a problémakörbe való bevezetést szolgálták. Nem tárgyalt olyan, tartalmi kérdéseket, amelyek ismerete pedig a „szexuálpedagógiai minimum” szempontjából elengedhetetlenek, például a szexualitás anatómiai-fiziológiai alapjait, a terhességgel és szüléssel, a fogamzásgátlással, abortusszal, vagy a nemi úton terjedő betegségekkel kapcsolatos tudnivalókat stb. Az igényes olvasók jórészt rendelkeznek már az említett ismeretekkel, vagy azokat más forrásból könnyen megszerezhetik.
Jó lett volna részletesen bemutatni például a pedagógusok szexuálpedagógiai képzéséhez illetve továbbképzéséhez szükséges, gyakorlati feladatokat (csoportmunka, esetelemzések stb.) is. Ezeket viszont az érdeklődők megtalálhatják pl. „Az iskolai szexuális nevelés – Németországban” (Szilágyi V. (szerk.), 2004) című könyvben. A szexuálpedagógiának magyar viszonylatban bőven vannak tisztázásra és megoldásra váró problémái. Ezért a nevelők felkészítésével párhuzamosan a tudományos kutatómunka megszervezéséről is gondoskodni kell. Elemzésre szorul a hazai nemi nevelés egész folyamata, a tanulók, a család és az iskola, valamint az egyéb intézmények (egészségügy, tömegszervezetek és a média) vonatkozásában.
Mindegyik tényező esetében először a kiindulási helyzetet kell pontosan felmérni, majd ennek alapján kidolgozni és végrehajtani a szükséges intézkedéseket, közben folyamatosan ellenőrizni a bekövetkezett változásokat (visszajelentés és korrekció). Néhány javaslat:
A tanulókkal kapcsolatban
1. Az egyes korosztályok szexuális tudás- és neveltségi szintjének felmérése.
2. Nevelési programok és módszerek konkretizálása korosztályonként; modellek kipróbálása.
3. Tananyagok és audiovizuális segédeszközök kidolgozása.
4. Szexuális szerepjátékok és készségfejlesztő feladatok kidolgozása korosztályonként.
5. Könnyen és bármikor (személyesen, telefonon vagy interneten) elérhető, tudományosan megalapozott, de közérthető szexuális tanácsadások biztosítása.
6. Önképzőkör-jellegű kiscsoportokban kortárs segítők felkészítése (peer groups)
A pedagógusok vonatkozásában
1. Szexuális alap-attitűdjeik, ismereteik és kompetenciájuk vizsgálata.
2. Szexuálpedagógiai képzésük és továbbképzésük kötelező és fakultativ programjainak, kurzusainak kidolgozása a „szexuálpedagógiai minimum” kritériumainak megállapításával. (Lásd: Függelék)
3. A szexuálpedagógiai képzés és továbbképzés ösztönzőinek, motivációjának kidolgozása.
4. Képesítés a szexuális problémák felismerésére, szükség esetén szakember igénybevételére.
5. A pedagógusok ellátása a szexuális neveléshez szükséges segédkönyvekkel, szintfelmérő és feladatlapokkal, szemléltető eszközökkel.
A család (szülők) vonatkozásában
1. A nemi nevelés családon belüli tényezőinek felmérése, különös tekintettel a szülők szexuális alap-attitűdjeire és nevelési attitűdjeire.
2. Szükség esetén szexuálpedagógiai tanácsadás szervezése, csoportmódszerek alkalmazása („szülők iskolája”) a kettős nevelés kiküszöbölése, a kooperáció fejlesztése érdekében.
Egyéb intézményekkel és a médiával kapcsolatban
1. A különböző intézmények és szervezetek (egészségügy, ifjúsági és tömegszervezetek, média) szexuálpedagógiai hatásainak és lehetőségeinek felmérése.
2. Eljárások kidolgozása a vizsgált intézmények és szervezetek szexuális attitűdjeinek és befolyásának javítására, szexuális nevelési lehetőségeik kihasználására.
A kipróbált eljárások hatékonyságának mérése és értékelése minden említett esetben.
Az itt körvonalazott kutatási irányokon és feladatokon belül számos részfeladat adódik, köztük sok olyan is, amelyet bármely, jó felkészültségű pedagógus eredményesen megoldhat. Az említett kettős feltétel, vagyis a nevelők nevelése és a szexuálpedagógiai kutatómunka sikerei nyomán nemcsak a szexuális nevelés, hanem egész pedagógiánk is új fejlődési szakaszba juthat, „magasabb osztályba léphet”.
Függelék: Felsőfokú szexuálpedagógiai továbbképzés projektje
„Szexuálpedagógia”
Szexuális egészségnevelés
Felsőfokú, szakirányú továbbképzési szak
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Szexuálpedagógia
2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Szexuálpedagógus
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe:
Pedagógusképzés, a társadalomtudományi és egészségtudományi képzések
határterületén.
4 A képzés típusa: BA és MA szintű végzettségre épülő, szakirányú továbbképzés
5 A szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltételei:
Az ELTE karok bármely alapszakán szerzett, minimum felsőfokú alapképzéssel.
6. A képzési idő: 3 félév
7. A szakképzettség megszerzéséhez összegyüjtendő kreditek száma: 100
8. Ellenőrzési, értékelési módszerek:
Az ellenőrzés és értékelés módja tantárgyanként meghatározva kollokvium vagy gyakorlati jegy lehet. A képzés teljesítésének feltétele a tantervben előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak abszolválása, a szakdolgozat elkészítése és a záróvizsga letétele.
A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amely a szexuális egészségnevelés valamely elméleti vagy gyakorlati témáját dolgozza fel; a tanult ismeretek, készségek és attitűdök önálló, kreativ alkalmazása a releváns szakirodalom feldolgozásával.
A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt, valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése és a bírálattal elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga része a szakdolgozat-védés és a képzés témaköreit átfogó, komplex záróvizsga-tételekből tett, szóbeli vizsga. Érdemjegye ötfokozatú jegy, amely a szakdolgozat védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény átlaga.
9. Tevékenységek, amelyek végzésére feljogosít a végzettség:
- A szexuális egészségnevelés szükségességének és igényének felmérése, beleértve a közösség és/vagy egyének szexuális neveltségi szintjének mérését.
- A szükséges szexuális nevelési programok és eljárások megtervezése, megszervezése.
- A pedagógusok szexuális alapattitűdjeinek és ismeretszintjüknek vizsgálata és ilyen irányú továbbképzésük elősegítése a „szexuálpedagógiai minimum” elérése érdekében.
- Az iskola és más intézmények, szervezetek bevonásával felmérheti a szexuális nevelés családon belüli tényezőit, különös tekintettel a szülők szexuális attitűdjeire és nevelési stílusára.
- Szükség esetén szexuális nevelési tanácsadást szervezhet, egyéni vagy csoport-módszerek alkalmazásával („szülők iskolája”), a kettős nevelés kiküszöbölése és a kooperáció fejlesztése érdekében.
- A különböző intézmények és szervezetek (egészségügyi, ifjúsági és tömegszervezetek) valamint a média szexuális nevelési hatásainak és lehetőségeinek felmérése és befolyásuk pozitiv irányú fejlesztése.
10. A képzés során elsajátítandó kompetenciák:
(tudományos ismeretek, a szexuális kulturáltság pozitiv attitűdjei, a szakképzettség alkalmazásának készségei az adott környezetben és tevékenységrendszerben)
1. Szociális és emocionális intelligencia (empátia, együttműködés, szakmai önismeret)
2. A „szexuálpedagógia minimumának” alapos ismerete: a nemi működés anatómiája és fiziológiája; fogamzás, terhesség, szülés; fogamzásgátlás, abortusz; nemi úton terjedő fertőzések és megelőzésük stb.
3. A nemi működéseket veszélyeztető vagy károsító organikus, szociális és pszichés tényezők (testi betegségek; erőszak, visszaélések; gátlások, elfojtások stb.) ismerete
4. A szexuális és pszichoszexuális fejlődés korszerű elméletének ismerete.
5. A szexuális viselkedés történelmi változásainak ismerete, az emberré válástól napjainkig.
6. A szexológia és a szexuális reform-mozgalmak történetének ismerete.
7. A szexuális kisebbségek és devianciák tudományosan megalapozott értékelése.
8. A pornográfia és a prostitúció története és értékelése.
9. A nemiséggel kapcsolatos emberi jogok ismerete.
10. A nemi szerepek korszerű értelmezése.
11. A közösségek és egyének szexuális neveltségi szintjének objektiv felmérése.
12. Az adott esetben szükséges szexuális nevelési program megtervezése, megszervezése.
Az egyes kompetenciák fejlesztését elősegítő tantárgyakat a melléklet ismerteti.
11. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és kreditértékeik
Szakmai alapozó képzési szakasz
Modul / tanegység / tantárgy neve Óraszám Kredit
Nemi szervek és funkciók (e.learning kurzus vagy „Atlasz -- Szexualitás)………………………….. |
…..10…… |
3… |
Nemzés, terhesség, szülés (mint fent) |
10 |
3 |
Testi problémák (mint fent) |
10 |
3 |
Nemi úton terjedő betegségek (mint fent) |
10 |
3 |
Szexuális funkciózavarok (mint fent) |
10 |
3 |
Szakirányú, szakterületi képzési szakasz
Modul / Tanegység / Tantárgy neve
A szexuálpszichológia alapfogalmai és fejlődése ………………………. |
….10….. |
…3--- |
A szexuális viselkedés történelmi alakulása |
50 |
10 |
A szexuális viselkedés ontogenezise |
60 |
15 |
A szexuálpedagógia fogalma, története és típusai |
40 |
8 |
Az átfogó szexuális nevelés programja |
80 |
20 |
A nemi nevelés megtervezése és módszerei |
40 |
20 |
A szexuális nevelésben felmerülő problémák kezelése |
30 |
4 |
Szakdolgozat |
|
5 |
Összesen |
360 |
100 |
12. A korábban szerzett ismeretek beszámítási rendjéről:
Fejlődéspszichológiai és pedagógiai ismeretek a korábbi tanulmányokból (de csak ellenőrzött formában)
13. Társadalmi indoklás
A szexuálpedagógiának, mint a neveléstudomány egyik fontos ágának feladata a szexuális egészség védelme és erősítése, amelyet a WHO így határozott meg:
„A szexuális egészség a testi, lelki és szociokulturális jó közérzet tartós élménye a nemiség vonatkozásában. Ez kifejeződik a szexuális képességek szabad és felelősségteljes megnyilvánulásaiban, amelyek erősítik a harmónikus egyéni és szociális jól-létet, s így mindkét szinten gazdagítják az életet. A szexuális egészség tehát nem egyszerűen a funkciózavarok, betegségek vagy fogyatékosságok hiánya… eléréséhez és megtartásához el kell ismerni és biztosítani kell a szexuális jogokat.”
Sajnos, az emberi jogok közül éppen a szexuális jogok még kevéssé ismertek. Egyrészt, mert a Szexológiai Világszövetség csak a legutóbbi években határozta meg azokat pontosabban, másrészt pedig még szinte sehol sem tartották fontosnak az állami és civil szervezetek, hogy széles körben ismertessék és figyelembe vegyék azokat. Ez nyilván összefügg a hagyományos „szexuáltabu” szemléletének részbeni továbbélésével és a korszerű, átfogó szexuális nevelés mellőzésével.
Holott a szexuális egészséget sokféle veszély fenyegeti. Ilyen például a házasság és a család mai világválsága, amely a válások számának folyamatos növekedésében, a házasságkötés és a gyermekvállalás kerülésében nyilvánul meg. Köztudott, hogy hazánkban is évtizedek óta jóval kevesebb gyermek születik, mint ahány ember meghal, így nemzetünk létszáma évről-évre fogy. Az utóbbi években hazánkban évente 95-97 ezer gyermek született, közülük 6-7 ezer fiatalkorú anyáktól (évente 100-120-an 14 éven aluli lányoktól). Ugyanezekben az években évente 54-59 ezer művi abortuszra került sor; ezek közül évi 6-7 ezer a 15-19 éveseknél, évi 160-190 pedig 13-14 éves lányoknál. Vagyis hazánkban a művi abortuszok 11-12%-a fiatalkorúaknál történik (míg a nyugateurópai országokban alig 1%). Minthogy pedig a művi abortuszok gyakran meddőséghez és szexuális zavarokhoz vezetnek, nyilvánvaló, hogy ez is veszélyíezteti a szexuális egészséget.
Egy másik, súlyosan veszélyeztető tényező a nemi erőszak, és a felnőttek visszaélése a gyermekek kiszolgáltatott helyzetével, ami egész életre kiható traumát eredményezhet, s gyakori következménye a prostituálódás. Hazánkban több tizezer nő és több ezer férfi él „szexuális szolgáltatásokból”, s ezzel súlyosan károsítja önmaga és kliense testi-lelki egészségét. A veszélyeztető tényezők további csoportjai a nemi úton terjedő betegségek és a ma már népbetegségnek tekinthető szexuális funkciózavarok, amelyek az újabb felmérések szerint a felnőtt népesség közel felét érintik.
A fiatalok körében végzett felmérések jelentős szexuális tájékozatlanságról tanuskodnak. A tudományosan megalapozott, átfogó és intézményes nemi nevelés terén több évtizedes lemaradást kell behoznunk. A WHO 2000-ben publikált Ajánlásai a szexuális egészség védelmére hangsúlyozottan szükségesnek tartják az egészségügyiek és a pedagógusok szexológiai képzését és az átfogó szexuális nevelés intézményesítését. A WHO szerint „az iskola ideális környezet a szexuális nevelés számára, ezért ezt a kormányoknak el kellene rendelniük… különösen a felnőttnevelés (pl. a tanárképzés) intézményei segíthetik elő a szexuális egészséget, amennyiben a szexológiát oktatják.” Hangsúlyozza azt is, hogy „az értelmi és testi fogyatékosok ugyanúgy jogosultak az átfogó szexuális nevelésre, mint bárki más.”
Minthogy hazánkban sem a szülők, sem a közneveléssel és közvélemény-formálással foglalkozó szakemberek nem kaptak eddig érdemleges felkészítést a szexuális-párkapcsolati problémák megelőzésére és kezelésére, első lépésként szükség van minél több, kompetens szakemberre, akik felkészültségük alapján segíteni tudnak a fiatalok és felnőttek szexuális kultúrájának fejlesztésében, az átfogó nemi nevelés intézményesítésében. Ezt a munkát igyekszik elindítani a tervezett szakmai továbbképzés.
Melléklet
a
„Szexuálpedagógia”
felsőfokú, szakirányú továbbképzési szak
értékelemzés (Value Methodology) révén történő megalapozása
A szexuálpedagógia szakirányú továbbképzési szak indításának indokait lásd a projekt 13. pontjában.
A szexuálpedagógiai szakember-képzés kialakításával kapcsolatos elvárások:
· Feleljen meg a társadalom igényeinek,
· Magas szakmai színvonalat képviseljen,
· Elégítse ki a szolgáltatást igénylők elvárásait,
· A képzés tartalmát a munkakör határozza meg.
Az elvárások teljesítése érdekében a képzési koncepció megalkotásához az értékelemzés döntés-előkészítő módszert választottuk.
A projektet dr. Szilágyi Vilmos pszichológus, szexuálpedagógiai szakértő és tankönyvíró iránymutatásával dolgoztuk ki.
A célcsoport meghatározása
Első feladat volt, hogy milyen célcsoportot és milyen beiskolázási feltételeket kell alapul venni a képzési program kidolgozásánál. Szempontjaink:
· Elegendő számú hallgató, s így elegendő számú szakember legyen,
· Felkészült és elkötelezett szakemberek kerüljenek ki, legalább fővárosi viszonylatban,
· Egységes, de egyben rugalmas képzést lehessen tartani.
Ennek alapján a képzésbe kerülés előfeltétele minimum BA végzettség legyen..
Ezen kívül a felvételkor tisztázni kell a jelentkezők motivációját.
Elvárások:
1. Empatikus legyen a fiatallal és a nevelővel, bele tudja élni magát a helyzetébe.
2. Fel tudja mérni a szexuális kultúra életkorhoz viszonyított hiányosságait, de egyéb egészségügyi problémákat és azok hatásait is.
3. Fel tudja mérni a fiatalok és nevelőik aktuális igényeit, és meg tudja tervezni a szükséges nevelési programot.
4. Ismerje a korszerű szexuális nevelés módszereit és eszközeit., beleértve az információs technológia eszközeit.
5. Tudja dokumentálni a megállapított neveltségi szintet és a szükséges programot, valamint annak megvalósítását.
6. Tudja felmérni, hogy a nevelőnek milyen ismeretekre és készségekre van szüksége a progressziv szexuális neveléshez.
7. Képes legyen partneri együttműködéssel elősegíteni, hogy a nevelő elsajátítsa a szexuálpedagógiai minimumot és a korszerű szemléletet.
8. Tudjon kommunikálni a nevelők és neveltek szintjén.
9. Ismerje fel, mikor kell más, illetékes szakemberek segítségét igénybe venni.
10. Tudjon információt nyújtani az ép és a fogyatékos emberek szexuális jogairól és azok érvényesítésének feltételeiről.
11. Tudja korszerűen értelmezni a nemi és más szociális szerepeket.
12. Tudjon rugalmasan dolgozni, ismerjen alternativákat.
„Szexuálpedagógia”
felsőfokú szakirányú továbbképzési szak
tanterve és tantárgyi programja
Képzési szakasz |
Modul |
Tantárgy megnevezése |
Óraszám |
Kredit |
Okt.forma |
Értékelés |
Félév |
Alapozó képzés |
Anat.-fiziológiai modul |
Nemi szervek és funkciók |
10 |
3 |
Egyéni munka |
kollokvium |
1. |
Nemzés, terhesség és szülés |
10 |
3 |
Egyéni munka |
kollokvium |
1. |
||
Testi problémák a nemiséggel kapcs.-ban |
10 |
3 |
Egyéni munka + kontaktóra |
kollokvium |
1. |
||
Nemi úton terjedő betegségek |
10 |
3 |
Kontaktóra + egyéni munka |
kollokvium |
1. |
||
Szexuális funkciózavarok |
10 |
3 |
Egyéni munka + kontaktóra |
kollokvium |
1. |
||
Szakmai törzsanyag |
Szexuál- pedagógiai modul
|
A szex,ped. alapfogal- mai és története |
10 |
3 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
1. |
A szex.viselk.története 1. Az emberré-váláskor |
15 |
3 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
1. |
||
2. Az őskortól az új-korig |
15 |
3 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
1. |
||
3. A felvilágosodástól napjainkig |
20 |
4 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
A szexuális képességek eredete |
10 |
2 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
Szexuális identitás és nemi szerep |
10 |
2 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
Szexuális orientáció |
10 |
2 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
Pszichoszex.fejlődés az első évtizedben |
10 |
3 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
Pszichoszex. fejlődés a tizenéves korban |
10 |
3 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
Nemi szerepek és gondok a felnőttkorban |
10 |
3 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
A szex.ped. típusa és története |
20 |
4 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
A progressziv szex.ped. céljai és alapelvei |
20 |
4 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
2. |
||
Az átfogó szex.nevelés programja |
80 |
20 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
3. |
||
Szex.nev.megtervezése, feltételei és módszerei |
40 |
20 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
3. |
||
Felmerülő szex.probl.-k kezelése |
40 |
20 |
Kontaktóra és egyéni munka |
kollokvium |
3. |
||
Szakdolgozat |
|
5 |
|
|
3. |
||
Összesen |
360 |
100 |
|
|
|
A tanterv alapját képező, legfontosabb szakirodalom az anatómiai-fiziológiai modulhoz a szexológia öt, alapozó e-learning kurzusa és az Atlasz – szexualitás (2006) c. könyv; a szexuálpedagógiai modulhoz pedig a Szexuálpszichológia (2006) és a Szexuálpedagógia (2006) tankönyvei, valamint az Iskolai szexuális nevelés – Németországban (2004) c. könyv. Mindezek természetesen részletes bontásban kerülnek kijelölésre az egyes témákhoz. Ajánlott olvasmányok az említett művek irodalomjegyzékében találhatók.