Konklúziók  és  kutatási feladatok

 

Mi az, amit általános tanulságként  leszűrhetünk?

Mindenekelőtt azt, hogy a szexuálpedagógia a neveléstudomány egyik fontos ága, amelynek jelentőségét most kezdjük megérteni. Ennek alapján joggal feltételezzük, hogy az eddig elhanyagolt szexuálpedagógia elméleti és gyakorlati művelése igen kedvező lehetőségeket rejt magában egész köznevelésünk továbbfejlesztése szempontjából. Számos külföldi tapasztalat megerősíti ezt a feltételezést. Rendelkezésünkre állnak továbbá más tudományok igazolt adatai, eredményei.

A pedagógia hagyományos oktatás-központúságát világszerte kezdi felváltani a korszerű, nevelés-centrikus és tudás helyett  kompetencia-fejlesztő beállítottság.  A pedagógusok figyelme és ambiciója az ismeretközlés mellett és azon túl mindinkább a fiatalok személyiségének, attitűdjeinek és képességeinek fejlesztésére irányul. Ez megköveteli, hogy számításba vegyük mindazokat a tényezőket, amelyek a személyiség alakulásában szerepet játszanak. Az emberrel foglalkozó tudományok gyors fejlődése nyomán a személyiség fejlődéséről alkotott képünk megbízhatóbb és adekvátabb lett. A korábbi, kezdetleges, biologizáló vagy pszichologizáló felfogások – például az emberi nemiség ösztönkoncepciója – tarthatatlanná váltak, s olyan új és termékeny teóriák alakultak ki, mint a szerepelmélet, a kommunikációelmélet vagy a dinamikus pszichológia, a csoportdinamika  stb.

Mindezek alapján kezdjük megérteni a  nemi szerepek pervaziv jellegének pedagógiai jelentőségét. Ez önmagában is világossá teszi, hogy a nemi szerepviselkedés és az alapját képező pszichoszexuális  struktúra  valamilyen módon az egyénnek szinte minden megnyilvánulását befolyásolja. Ezért nevelési szempontból sem hagyható figyelmen kívül; alakítása nem kezelhető  harmad-negyedrangú pedagógiai feladatként.  Ha az intézményes nevelés több akar lenni puszta ismeretközlésnél, akkor törekednie kell a személyiség eme alapstrukturájának tervszerű alakítására. Éspedig a harmonikusan és sokoldalúan fejlett, egészséges személyiség eszményének megfelelően; a nemiség igenlése, szocializálása és individualizálása értelmében.

Mindennek egyik fő konklúziója, hogy ez a feladat nem oldható meg a hagyományos, repressziv, vagy pusztán biológiai felvilágosításokat és erkölcsi intelmeket adó nemi nevelés módszereivel.  A korszerű szexuális nevelés progressziv jellegű: segíteni és fejleszteni kívánja a szexuális viselkedés, a nemi szerep kulturált formáinak, pozitiv lehetőségeinek megvalósítását.  A nemiséggel kapcsolatos, tudományosan megalapozott ismeretek közlése, valamint a nevelés más eszközei, eljárásai és intézményes formái (pl. a koedukáció és a gyakoroltatás) révén igyekszik egészséges attitűdöket és szokásokat kialakítani a nemek  kapcsolataiban.

E  célok elérése feltételezi egyrészt a szexuálpedagógia  tudományos művelését és továbbfejlesztését, másrészt  a nevelők nevelését, felkészítését  a  progressziv nemi nevelés szemléletének és módszereinek elsajátítására.  A nevelők (pedagógusok és szülők)  felkészültségének biztosítása rendkívül összetett és folyamatos munkát igénylő feladat, amely szorosan összefügg az általános pedagógiai kultúra emelésével.  E könyvben e feladat legfontosabb részeiről volt szó, elsősorban a pedagógusok aspektusából, de a leírtak csak az első tájékozódást és  a  problémakörbe való bevezetést szolgálták. Nem tárgyalt olyan, tartalmi kérdéseket, amelyek ismerete pedig a  „szexuálpedagógiai minimum” szempontjából elengedhetetlenek, például a szexualitás anatómiai-fiziológiai alapjait, a terhességgel és szüléssel, a fogamzásgátlással, abortusszal, vagy a nemi úton terjedő betegségekkel  kapcsolatos  tudnivalókat  stb.  Az igényes olvasók jórészt rendelkeznek már az említett ismeretekkel, vagy azokat más forrásból  könnyen megszerezhetik.

Jó lett volna részletesen bemutatni például a pedagógusok szexuálpedagógiai képzéséhez illetve továbbképzéséhez szükséges, gyakorlati feladatokat  (csoportmunka, esetelemzések stb.)  is. Ezeket viszont az érdeklődők megtalálhatják pl. „Az iskolai szexuális nevelés – Németországban”  (Szilágyi V. (szerk.), 2004)  című könyvben.  A szexuálpedagógiának magyar viszonylatban bőven vannak tisztázásra és megoldásra váró problémái. Ezért a nevelők felkészítésével párhuzamosan  a  tudományos kutatómunka  megszervezéséről is  gondoskodni kell.  Elemzésre szorul a hazai nemi nevelés egész folyamata, a tanulók, a család és az iskola, valamint az egyéb intézmények (egészségügy, tömegszervezetek és a média) vonatkozásában.

Mindegyik tényező esetében először a kiindulási helyzetet kell pontosan felmérni, majd ennek alapján kidolgozni és végrehajtani a szükséges intézkedéseket, közben folyamatosan ellenőrizni a bekövetkezett változásokat (visszajelentés  és  korrekció).  Néhány  javaslat:

 

A  tanulókkal kapcsolatban

1.  Az egyes korosztályok szexuális  tudás-  és neveltségi szintjének felmérése.

2.  Nevelési programok és módszerek konkretizálása  korosztályonként; modellek kipróbálása.

3. Tananyagok és audiovizuális  segédeszközök  kidolgozása.

4. Szexuális  szerepjátékok és készségfejlesztő feladatok  kidolgozása  korosztályonként.

5.  Könnyen és bármikor (személyesen, telefonon vagy interneten) elérhető, tudományosan megalapozott, de közérthető szexuális tanácsadások biztosítása.

6.  Önképzőkör-jellegű  kiscsoportokban kortárs segítők felkészítése  (peer groups)

 

A  pedagógusok vonatkozásában

1.  Szexuális  alap-attitűdjeik, ismereteik  és kompetenciájuk  vizsgálata.

2.  Szexuálpedagógiai  képzésük és továbbképzésük kötelező és fakultativ programjainak, kurzusainak    kidolgozása  a „szexuálpedagógiai minimum” kritériumainak megállapításával.  (Lásd: Függelék)

3.  A  szexuálpedagógiai  képzés és továbbképzés  ösztönzőinek, motivációjának  kidolgozása.

4.  Képesítés a szexuális problémák felismerésére, szükség esetén szakember  igénybevételére.

5.  A pedagógusok ellátása a szexuális neveléshez szükséges segédkönyvekkel, szintfelmérő és feladatlapokkal, szemléltető eszközökkel.

 

A család (szülők)  vonatkozásában

1.  A  nemi nevelés  családon belüli  tényezőinek  felmérése, különös tekintettel a szülők  szexuális alap-attitűdjeire  és nevelési attitűdjeire.

2.  Szükség esetén  szexuálpedagógiai  tanácsadás  szervezése, csoportmódszerek alkalmazása  („szülők iskolája”)  a kettős nevelés kiküszöbölése, a kooperáció fejlesztése érdekében.

 

Egyéb intézményekkel  és  a  médiával kapcsolatban

1.       A  különböző intézmények és  szervezetek  (egészségügy, ifjúsági és tömegszervezetek, média) szexuálpedagógiai hatásainak és lehetőségeinek  felmérése.

2.       Eljárások kidolgozása a vizsgált intézmények és szervezetek szexuális attitűdjeinek és befolyásának javítására, szexuális nevelési lehetőségeik kihasználására.

A kipróbált eljárások hatékonyságának mérése és értékelése  minden  említett  esetben.

 

Az itt körvonalazott kutatási irányokon és feladatokon belül számos részfeladat adódik, köztük sok olyan is, amelyet bármely, jó felkészültségű pedagógus eredményesen megoldhat.  Az említett kettős feltétel, vagyis a nevelők nevelése és a szexuálpedagógiai kutatómunka sikerei nyomán nemcsak a  szexuális  nevelés, hanem egész pedagógiánk is új fejlődési szakaszba juthat, „magasabb osztályba léphet”.

 

 

Függelék: Felsőfokú  szexuálpedagógiai  továbbképzés  projektje

 

 

„Szexuálpedagógia”

Szexuális egészségnevelés

Felsőfokú, szakirányú továbbképzési szak

 

 

1.  A  szakirányú  továbbképzés  megnevezése:   Szexuálpedagógia

 

2.  A  szakképzettség  oklevélben  szereplő  megnevezése:  Szexuálpedagógus

 

3.  A  szakirányú továbbképzés  képzési  területe

            Pedagógusképzés, a társadalomtudományi és egészségtudományi  képzések

            határterületén.

 

4                    A  képzés  típusa:  BA  és MA  szintű végzettségre épülő, szakirányú  továbbképzés

 

5                    A  szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltételei:

           Az ELTE karok bármely alapszakán szerzett, minimum felsőfokú alapképzéssel.

 

6.   A  képzési  idő:  3  félév

 

7.  A  szakképzettség megszerzéséhez összegyüjtendő  kreditek száma:  100

 

8.  Ellenőrzési,  értékelési  módszerek:

         Az ellenőrzés és értékelés módja tantárgyanként meghatározva  kollokvium  vagy gyakorlati jegy  lehet.  A képzés teljesítésének feltétele a tantervben előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak abszolválása,  a szakdolgozat elkészítése és a záróvizsga letétele.

         A  szakdolgozat  olyan írásbeli dolgozat, amely a szexuális egészségnevelés valamely elméleti vagy gyakorlati témáját dolgozza fel;  a tanult ismeretek, készségek és attitűdök önálló, kreativ alkalmazása a releváns szakirodalom feldolgozásával.

         A  záróvizsgára bocsátás  feltétele a tantervben előírt, valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése  és a bírálattal elfogadott szakdolgozat.  A záróvizsga része a szakdolgozat-védés és a képzés témaköreit átfogó, komplex  záróvizsga-tételekből tett,  szóbeli vizsga.  Érdemjegye  ötfokozatú jegy, amely a szakdolgozat védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény  átlaga.

 

9.  Tevékenységek, amelyek végzésére feljogosít a végzettség:

-  A  szexuális egészségnevelés  szükségességének és igényének felmérése, beleértve a közösség  és/vagy egyének  szexuális neveltségi szintjének mérését.

-  A  szükséges  szexuális  nevelési programok és eljárások megtervezése, megszervezése.

-    A  pedagógusok szexuális alapattitűdjeinek és ismeretszintjüknek  vizsgálata  és ilyen irányú továbbképzésük  elősegítése  a „szexuálpedagógiai minimum” elérése érdekében.

-   Az iskola és más intézmények, szervezetek bevonásával  felmérheti a szexuális nevelés családon belüli tényezőit, különös tekintettel a szülők  szexuális attitűdjeire és nevelési stílusára.

-   Szükség esetén  szexuális nevelési tanácsadást szervezhet,  egyéni vagy csoport-módszerek alkalmazásával („szülők iskolája”), a kettős nevelés kiküszöbölése és a kooperáció  fejlesztése érdekében.

-    A  különböző intézmények és szervezetek  (egészségügyi, ifjúsági és tömegszervezetek)  valamint a média  szexuális nevelési hatásainak és lehetőségeinek felmérése  és  befolyásuk pozitiv irányú  fejlesztése.

10.   A  képzés  során  elsajátítandó  kompetenciák:

         (tudományos ismeretek, a szexuális kulturáltság pozitiv attitűdjei, a szakképzettség alkalmazásának  készségei az adott környezetben és tevékenységrendszerben)

 

1.      Szociális és emocionális intelligencia  (empátia, együttműködés, szakmai önismeret)

2.       A  „szexuálpedagógia  minimumának”  alapos ismerete:  a nemi működés anatómiája és fiziológiája;  fogamzás, terhesség, szülés;  fogamzásgátlás, abortusz;  nemi úton terjedő fertőzések  és megelőzésük  stb.

3.      A nemi működéseket veszélyeztető vagy károsító  organikus, szociális és pszichés tényezők  (testi betegségek; erőszak, visszaélések;  gátlások, elfojtások stb.) ismerete

4.      A  szexuális és pszichoszexuális  fejlődés  korszerű  elméletének ismerete.

5.      A  szexuális viselkedés  történelmi változásainak ismerete,  az emberré válástól napjainkig.

6.      A  szexológia és a szexuális reform-mozgalmak  történetének ismerete.

7.      A  szexuális kisebbségek  és devianciák tudományosan megalapozott értékelése.

8.      pornográfia és a prostitúció  története és értékelése.

9.      A  nemiséggel kapcsolatos  emberi jogok  ismerete.

10.  A  nemi szerepek korszerű  értelmezése.

11.  A közösségek és egyének szexuális neveltségi szintjének objektiv felmérése.

12.  Az  adott esetben szükséges  szexuális nevelési program megtervezése, megszervezése.

 

Az egyes kompetenciák fejlesztését  elősegítő  tantárgyakat  a  melléklet ismerteti.

 

 

11.              A  szakképzettség  szempontjából  meghatározó ismeretkörök és kreditértékeik

 

Szakmai alapozó  képzési szakasz 

 

Modul / tanegység / tantárgy neve                                                                      Óraszám   Kredit

Nemi  szervek  és funkciók (e.learning kurzus vagy „Atlasz -- Szexualitás)…………………………..     

 

…..10……

        3… 

Nemzés, terhesség,  szülés  (mint fent)

      10

    3

Testi  problémák  (mint  fent)

       10

    3

Nemi  úton terjedő  betegségek  (mint  fent)

        10

    3

Szexuális funkciózavarok  (mint  fent) 

        10

    3

 

 

Szakirányú, szakterületi képzési szakasz

 

Modul  /  Tanegység  /  Tantárgy neve

A  szexuálpszichológia  alapfogalmai és  fejlődése ……………………….

….10….. 

…3---

A  szexuális  viselkedés  történelmi  alakulása

      50

    10

A  szexuális  viselkedés  ontogenezise

      60

    15

A  szexuálpedagógia  fogalma, története és típusai

      40

    8

Az  átfogó  szexuális  nevelés  programja

      80

    20

A  nemi  nevelés megtervezése  és  módszerei

      40

    20

A  szexuális  nevelésben felmerülő problémák kezelése

      30

     4

Szakdolgozat

 

     5

Összesen

     360

   100

 

 

12.              A  korábban szerzett ismeretek  beszámítási rendjéről:

Fejlődéspszichológiai  és  pedagógiai  ismeretek a korábbi tanulmányokból (de csak ellenőrzött formában)

 

13.              Társadalmi  indoklás 

        A  szexuálpedagógiának, mint a neveléstudomány egyik fontos ágának feladata a szexuális  egészség védelme és erősítése, amelyet a  WHO  így határozott meg:

 

„A  szexuális egészség a  testi, lelki és  szociokulturális jó közérzet tartós élménye a nemiség vonatkozásában.  Ez kifejeződik a szexuális képességek  szabad és felelősségteljes megnyilvánulásaiban, amelyek erősítik a harmónikus egyéni és szociális jól-létet, s így mindkét szinten gazdagítják az életet.  A  szexuális egészség tehát nem egyszerűen a funkciózavarok, betegségek vagy fogyatékosságok hiánya…  eléréséhez és megtartásához el kell ismerni és biztosítani kell a szexuális jogokat.”

 

Sajnos, az emberi jogok közül éppen a szexuális jogok még kevéssé ismertek.  Egyrészt, mert a  Szexológiai Világszövetség  csak a legutóbbi években határozta meg azokat pontosabban, másrészt pedig  még szinte sehol sem tartották fontosnak az állami és civil szervezetek, hogy széles körben ismertessék és figyelembe vegyék azokat.  Ez nyilván összefügg a hagyományos  „szexuáltabu”  szemléletének részbeni továbbélésével  és a korszerű, átfogó szexuális nevelés mellőzésével. 

 

Holott a  szexuális egészséget sokféle veszély fenyegeti.  Ilyen például  a házasság és a család mai világválsága, amely a válások számának folyamatos növekedésében, a házasságkötés és a gyermekvállalás kerülésében nyilvánul meg.  Köztudott, hogy hazánkban is  évtizedek óta jóval kevesebb gyermek születik, mint ahány ember meghal,  így nemzetünk létszáma évről-évre fogy.  Az utóbbi években hazánkban évente 95-97 ezer gyermek született, közülük  6-7 ezer fiatalkorú  anyáktól  (évente 100-120-an 14 éven aluli lányoktól).  Ugyanezekben az években évente  54-59  ezer  művi abortuszra került sor;  ezek közül  évi  6-7 ezer a  15-19 éveseknél,  évi 160-190 pedig  13-14 éves lányoknál.  Vagyis hazánkban a művi abortuszok  11-12%-a  fiatalkorúaknál történik  (míg a nyugateurópai országokban alig 1%).  Minthogy pedig a művi abortuszok gyakran  meddőséghez és szexuális zavarokhoz vezetnek, nyilvánvaló, hogy ez is veszélyíezteti a szexuális egészséget.

 

Egy másik, súlyosan veszélyeztető tényező a nemi erőszak,  és a felnőttek visszaélése a gyermekek kiszolgáltatott helyzetével, ami egész életre kiható  traumát eredményezhet, s gyakori következménye a prostituálódás.  Hazánkban több tizezer nő és több ezer férfi  él „szexuális szolgáltatásokból”, s ezzel súlyosan károsítja önmaga és kliense testi-lelki egészségét.  A veszélyeztető tényezők további csoportjai a  nemi úton terjedő betegségek  és a ma már népbetegségnek tekinthető  szexuális funkciózavarok, amelyek az újabb felmérések szerint a felnőtt népesség közel felét érintik.

 

A fiatalok körében végzett felmérések  jelentős szexuális tájékozatlanságról tanuskodnak.  A tudományosan megalapozott, átfogó és intézményes nemi nevelés  terén több évtizedes lemaradást kell behoznunk.  A  WHO  2000-ben  publikált  Ajánlásai  a  szexuális egészség  védelmére  hangsúlyozottan szükségesnek tartják  az egészségügyiek és a pedagógusok  szexológiai  képzését  és az átfogó szexuális nevelés intézményesítését.  A  WHO  szerint  „az iskola  ideális környezet a szexuális nevelés számára, ezért ezt a kormányoknak el kellene rendelniük… különösen a felnőttnevelés  (pl. a tanárképzés)  intézményei segíthetik elő a szexuális egészséget, amennyiben a szexológiát oktatják.”   Hangsúlyozza azt is, hogy  „az értelmi és testi fogyatékosok  ugyanúgy jogosultak az átfogó szexuális nevelésre, mint bárki más.”

 

Minthogy hazánkban sem a szülők, sem a közneveléssel és közvélemény-formálással foglalkozó szakemberek nem kaptak eddig érdemleges felkészítést a szexuális-párkapcsolati problémák megelőzésére és kezelésére, első lépésként szükség van  minél több, kompetens szakemberre, akik felkészültségük alapján segíteni tudnak a fiatalok és felnőttek szexuális kultúrájának fejlesztésében, az átfogó nemi nevelés intézményesítésében.  Ezt a munkát igyekszik elindítani a tervezett  szakmai továbbképzés.

 

 

 

 Melléklet

a

„Szexuálpedagógia”

felsőfokú, szakirányú továbbképzési szak

értékelemzés (Value Methodology) révén történő megalapozása

 

A szexuálpedagógia szakirányú továbbképzési szak indításának indokait lásd a projekt  13. pontjában.

 

A  szexuálpedagógiai  szakember-képzés kialakításával kapcsolatos elvárások:

 

·         Feleljen meg a társadalom igényeinek,

·         Magas szakmai színvonalat képviseljen,

·         Elégítse ki a szolgáltatást igénylők elvárásait,

·         A képzés tartalmát a munkakör határozza meg.  

 

Az elvárások teljesítése érdekében a képzési koncepció megalkotásához az értékelemzés döntés-előkészítő módszert választottuk.

A  projektet  dr. Szilágyi Vilmos  pszichológus, szexuálpedagógiai szakértő  és tankönyvíró  iránymutatásával  dolgoztuk ki.

 

A  célcsoport  meghatározása

Első feladat volt, hogy milyen célcsoportot és milyen beiskolázási feltételeket kell alapul venni a képzési  program kidolgozásánál.  Szempontjaink:

·         Elegendő számú hallgató, s így elegendő számú szakember legyen,

·         Felkészült és elkötelezett szakemberek kerüljenek ki, legalább fővárosi viszonylatban,

·         Egységes, de egyben rugalmas képzést lehessen tartani. 

Ennek alapján a képzésbe kerülés előfeltétele  minimum BA végzettség legyen..

Ezen kívül a felvételkor tisztázni kell a jelentkezők motivációját.

 

Elvárások:

 

1.      Empatikus legyen a fiatallal és a nevelővel, bele tudja élni magát a helyzetébe.

2.      Fel tudja mérni a szexuális kultúra életkorhoz viszonyított hiányosságait,  de egyéb egészségügyi problémákat és azok hatásait is.

3.      Fel tudja mérni a fiatalok és nevelőik aktuális igényeit, és meg tudja tervezni a szükséges nevelési programot.

4.      Ismerje a korszerű szexuális nevelés  módszereit és eszközeit.,  beleértve az információs technológia eszközeit.

5.      Tudja dokumentálni a megállapított neveltségi szintet és a szükséges programot, valamint annak megvalósítását.

6.      Tudja felmérni, hogy a nevelőnek milyen ismeretekre és készségekre van szüksége a progressziv szexuális neveléshez.

7.      Képes legyen partneri együttműködéssel elősegíteni, hogy a nevelő elsajátítsa a szexuálpedagógiai minimumot és a korszerű szemléletet.

8.      Tudjon kommunikálni a nevelők és neveltek szintjén.

9.      Ismerje fel, mikor kell más, illetékes szakemberek segítségét igénybe venni.

10.  Tudjon információt nyújtani az ép és a fogyatékos emberek szexuális jogairól és azok érvényesítésének feltételeiről.

11.  Tudja korszerűen értelmezni a nemi és más szociális szerepeket.

12.  Tudjon rugalmasan dolgozni, ismerjen alternativákat.

 

 

„Szexuálpedagógia”

felsőfokú szakirányú továbbképzési szak

tanterve és tantárgyi programja

 

Képzési

szakasz

Modul

Tantárgy megnevezése

Óraszám

Kredit

Okt.forma

Értékelés

Félév

Alapozó

képzés

Anat.-fiziológiai

modul

Nemi szervek és funkciók

10

3

Egyéni munka

kollokvium

1.

Nemzés, terhesség  és

szülés

10

3

Egyéni munka

kollokvium

1.

 Testi  problémák  a

nemiséggel kapcs.-ban

10

3

Egyéni munka

+ kontaktóra

kollokvium

1.

Nemi úton terjedő betegségek

10

3

Kontaktóra  +  egyéni munka

kollokvium

1.

Szexuális funkciózavarok

10

3

Egyéni munka

+ kontaktóra

kollokvium

1.

Szakmai

törzsanyag

Szexuál-

pedagógiai

   modul

 

A  szex,ped. alapfogal-

mai és története

10

3

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

1.

A  szex.viselk.története

1. Az emberré-váláskor

15

3

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

1.

2.  Az őskortól  az  új-korig

15

3

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

1.

3.  A  felvilágosodástól napjainkig

20

4

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

2.

A  szexuális  képességek eredete

10

2

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

2.

Szexuális  identitás  és nemi szerep

10

2

Kontaktóra  és egyéni munka

 

kollokvium

2.

Szexuális orientáció

10

2

Kontaktóra és egyéni munka

kollokvium

2.

Pszichoszex.fejlődés az első évtizedben

10

3

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

2.

Pszichoszex. fejlődés a tizenéves  korban

10

3

Kontaktóra és egyéni munka

kollokvium

2.

Nemi szerepek és gondok a felnőttkorban

10

3

Kontaktóra és egyéni munka

kollokvium

2.

A szex.ped. típusa  és története

20

4

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

2.

A progressziv szex.ped. céljai és alapelvei

20

4

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

2.

Az átfogó szex.nevelés programja

80

20

Kontaktóra és egyéni munka

kollokvium

3.

Szex.nev.megtervezése,

feltételei és módszerei

40

20

Kontaktóra  és egyéni munka

kollokvium

3.

Felmerülő szex.probl.-k kezelése

40

20

Kontaktóra és egyéni munka

kollokvium

3.

Szakdolgozat

 

5

 

 

3.

 Összesen

360

100

 

 

 

 

            A tanterv alapját képező, legfontosabb szakirodalom  az  anatómiai-fiziológiai modulhoz  a  szexológia  öt, alapozó  e-learning  kurzusa  és az  Atlasz – szexualitás  (2006)  c. könyva  szexuálpedagógiai modulhoz pedig  a   Szexuálpszichológia  (2006)  és a  Szexuálpedagógia  (2006)  tankönyvei,  valamint az  Iskolai szexuális nevelés – Németországban  (2004)  c. könyv.  Mindezek természetesen részletes bontásban kerülnek kijelölésre az egyes témákhoz. Ajánlott olvasmányok az említett művek irodalomjegyzékében  találhatók.