Erwin J. Haeberle

 Szabadon  hozzáférhető  tananyag a szexuális egészségről

           A kurzusok  címei:

1. Az ember alapvető  szexuális  anatomiája és fizológiája

2. Emberi  reprodukció

3. Nők és férfiak testi problémái

4. Nemi úton terjedő betegségek és  megelőzésük

5. Szexuális diszfunkciók és kezelésük

6. Emberi szexuális  viselkedés

         IBevezetés:  E tanmenet célja és használata

Véleményem szerint a szexuális egészség jövőjét csak a szabad hozzáférés biztosíthatja a tudományos információkhoz. Ezért az Egészségügyi Világszervezet  (WHO)  ismételt ajánlásainak megfelelően  összeállítottam a szexuális egészség alapvető tananyagát. Ez egy globális project,  amely hat önálló, de egymást kiegészítő kurzusból áll, s a gyakorlat szempontjából legfontosabb témákat tárgyalja.

Az ilyen  e-learning  kurzusok előnyei:

1. Bárki számára  szabadon hozzáférhetők.

2. Mindenféle technikai trükkök alkalmazása nélkül készültek, s nem igényelnek olxan speciális eljárásokat, mint a JavaScript, vagy a Flash. Igy még az igen régi egy egyszerő  személyi számítógépekkel is elérhetők.

3. A kurzusok nem igényelnek semmilyen előkészületet  az oktatók, vagy a hallgatók részéről. Sőt, olyan fogalmazásban készültek, hogy a legalább középiskolai szintűek anélkül taníthassák és tanulhassák, hogy előzetes  szakismereteik lennének.

4. A kurzusokat könnyen lehet felhasználni az osztályban. Az oktató egyszeráen kivetítheti a kurzust egí széles felületre. A teljes anyag így  lépésről lépésre, egyszerű klikkeléssel  tanítható.

5. De ugyanilyen könnyű  az otthoni használata is.  A tanulók  lépésről lépésre, tetszés szerinti ütemben folytathatják a tanulást, amíg azt nem érzik, hogy le tudnak vizsgázni belőle.

A  kurzusok együttesen alapvető ismeretek nyújtanak az emberi szexualitásról.  Azok a tanulók, akik jól elsajátították ezeket az ismereteket,  feltehetőleg megérdemenek eg bizonyítványt vagy diplomat. Ha egy felsőfokú oktatási intézmény  jóváhagyná és alkalmazná, ez a tananyag  BA, sőt,  MA  végzettséget is eredményezhetne.

Kérjük azonban megjegyezni:  nem kívánok válaszokat adni az ellenőrző kérdésekre, s nem tudom biztosítani  bármelyik kurzus sikeres elvégzését. Ez  az emberi szexualitás programjait oktató intézmények privilégiuma. Jelenleg  világszerte néhány tucat ilyen program létezik.  (Ennek részleteiről olvashat  itt.)  Ezek az akadémikus prigramok  használhatják az adott kurzusokat, vagy kiegészíthetik azokat saját anyagukkal. Használhatják azokat egyetemi hallgatóknál vagy egyetemet végzetteknél is, sikeres elvégzésükért pedig  adhatnak  oklevelet, diplomat, vagy tudományos fokozatot. 

A “szexuális  egészség”, mint fő, vagy kiegészítő szak.

A “szexuális egészség”  tanulható fő tárgyként (saját jogán), vagy mellékszakként, az oktatási intézménytől függően.  Ám a WHO  Ajánlása szerint  “az emberi szexualitást  önálló tudománnyá kell fejleszteni az egészségügyi szakképzésben és oktatásban..” (Ennek részleteiről, klikkeljen ide.)  Mint mellékszak, hozzáadható a pedagógia, pszichológia, büntetőjog, szociológia, szociális munka, ápolóképzés vagy közegészségügy különböző, meglévő tananyagához, hogy cask néhányat említsünk.  Valamilyen formában hasznos kiegészítője lehet az orvosképzés  bizonyos szakterületeinek is.

Továbbképzés 

A  kurzusok nyilván alkalmasak a továbbképzés különböző formáiban is, különösen  a házassági és családi tanácsadók, a klinikai pszichológusok, a szociális munkások, az egészségügyiek, az oktatók,  a különböző egyházi segítők kiegészítő képzésére is.  Az oktatás helyet kaphat az egyetemen illetve főiskolán, egy oktatási központban, vagy levezethető elektronikus uton is, nemzeti, vagy épp nemzetközi szinten.  Egyes ügynökségek és szervezetek hasznosnak találták a kurzusok – sőt, az egész  website – CD-re vagy DVD-re másolását és szétosztását azon oktatók és tanulók között, akik nem rendelkeznek internet hozzáféréssel.  Ez különösen a fejlődő országokban tűnt sikeresnek.

Távoktatás

Azok a főiskolák, egyetemek vagy szervezetek, amelyek távoktatási célra kívánják alkalmazni kurzusaimat, hozzáadhatják saját, interaktiv elemeiket.  Ez természetesen egy kezdeti beruházást igényel részükről.  Ám ez a beruházás rendkívüli haszonnal járhat.  Ugyanis igen előnyös azoknak a hallgatóknak, akik olyan országban élnek, ahol hiányoznak a szükséges tanulási feltételek.  Ha pedig a kurzusok interaktívvá válnak a wilághálón,  akkor a hallgatók jelentkezhetnek, befizethetik a tandíjat, kapcsolatba léphetnek a fakultással és a társaikkal, feladatokat vállalhatnak. vizsgázhatnak  stb.  Épp ezért, minden olyan program, amelyt sok külföldi hallgató igénybe vehet, pénzügyileg  bevételt jelent.  A kurzusok különösen hasznosak lehetnek az egészségügyiek és a szexuálpedagógusok képzésében.  Ez az egyik oka annak is, hogy miért közlöm a kurzusokat több nyelven.  Weblapomnak jelenleg több mint napi  7000 intenziv olvasója van  (vagyis olyan “látogatók”, akik legalább 30 percig maradnak).  Ha ezeknek cask 0,1%-a jelentkezik egy távoktató programra, ez akkor is 7 jelentkezőt jelent naponta.  Tehát azáltal, hogy világszerte a potenciális hallgatók tömegeit vonzza, szabadon hozzáférhető tananyagom jelentős bevételt biztosíthat a felsőoktatási intézményeknek és szakmai szervezeteknek.   

A jelen  tanmenet

 Ez a tananyag nem más szerzőktől összeszedett szövegek gyűjteménye, hanem eredeti munka.  Vagyis “egy kézből való” és egységes szerkezetű. Gyakorlatilag nemcsak a szövegeket írtam meg, hanem – a webtervezőmmel együtt – a legtöbb illusztrációt is én alkottam.  Azonkívül felhasználtam a saját tankönyvem és a személyes, történelmi gyüjteményem képeit  Néhány illusztráció állami ügynökségektől származik;  néhány pedig más, nyilvános forrásból, vagy kollégáktól.  A kurusok szerkezete egészen egyszerű, s minden használó gyorsan felismerheti.  A tanmenet az alapvető ismeretekre koncentrál, közben azonban igyekszik az emberi szexualitásnak nemcsak a biológiai, hanem a pszicho-szociális vonatkozásait is megismertetni.  A kurzusok ezáltal többet nyújtanak, mint a legtöbb tankönyv.  Még amikor kifejezetten anatómiai, fiziológiai vagy orvosi témákat tárgyalok, akkor is igyekszem megmutatni azok szociális, kulturtörténeti vagy etnológiai hátterét.  Megpróbáltam megmutatni, hogy a társadalmi és tudományos haladás nem egyszerűen “megtörténik”, hanem különleges egyének kollektiv munkája, akik megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk.  Lehetőség szerint az arcképükkel és roved életrajzi jegyzetekkel mutattam be őket.  Minthogy több mint 30 évig  különböző amerikai és európai egyetemeken tanítottam szexológiát,  a legtöbb modern szerzőt  személyesen ismerem (vagy ismertem)  és sokukkal összebarátkoztam. Közülük többen már nem élnek.. 

 Arra törekedtem, hogy mindent egyszerűen, de pontosan és tárgyilagosan írjak le, s kerüljem az előítéletes, illogikus, félrevezető, vagy más okból alkalmatlan tudományos és szakkifejezéseket.  Ezen a téren kurzusaim különböznak a legtöbb, hagyományos szövegtől. Maga a tartalom azonban nem teljesen más és kifejezi a korszerű, szakmai konszenzust. Ebben az értelemben az egész tananyag határozottan  “mainstream”  project;  olyan tényeket képvisel, amelyekben ma a szexológusok túlnyomó többsége egyetért.  Az ellentmondásosan megítélt témák esetén  igyekeztem semlegesen állást foglalni, bemutattam a tárgy mindkét oldalát.  Vagyis nem részesítettem előnyben a saját preferenciáimat, hanem igyekeztem megadni az olvasók által igényelt információkat.  Elvből nem hivatkoztam jól ismert tényekre, ismerős idézetekre és más, standard szövegekre, amelyek könnyen megtalálhatók  és ellenőrithetők az interneten, a keresők segítségével.  A lábjegyzetek pedáns tömkelege feleslegesen telezsúfolta volna  a képernyőt.  Szerencsére  a weblapom elég tágas és sok, további olvasmányt tartalmaz.  Igy a kurzusokon belül számos link vezet közvetlenül az online könyvtáram könyveihez és tanulmányaihoz.  Ez nagy előnyt jelent  az olyan országokban, ahol hiányosak a szükséges, könyvtári források.  Ha a hallgatók megkeresnek minden linket és elolvasnak minden szöveget a kiegészítő irodalomból,  akkor sokkal átfogóbb oktatásban lehet részük, mint amennyire számítottak.                                                                                                                              

További fordítások  szükségessége

Online könyvtáramnak néhány könyve és dolgozata  kivételével  az egész weblapom lényegében a saját művem.  Igy a szexuális egészség tananyaga is kezdettől fogva  a saját projektem.  Az internetre vitelt mindig a saját zsebembők fizettem, bár az évek során  előfordult, hogy néhány adomány érkezett, amelyeket köszönettel fogadtam.  A fordítások különböző országok lelkes kollégáinak művei voltak, akik velem együtt szükségesnek tartották a szabad hozzáférést a tudományos ismeretekhez.  Sohasem volt pénzem arra, hogy munkájukat megfizessem.  Néhányan egyetemi elismerést adtak  hallgatóiknak a kurzusok  kisebb-nagyobb részeinek lefordításáért.  Ám meg kell jegyezni, hogy néhány fordítás nagyon lassan készül. Ez indokolja ezt a felhívást.  Ha bárkinek felkészültsége és érdeklődése lehetővé teszi, hogy további, ingyenes fordításokat ajánljon, örömmel hívom, hogy lépjen kapcsolatba velem.  Szívesen fogadok adományokat is,  amelyek lehetővé tennék, hogy fizessek más nyelvekre történő, új fordításokért    

A  tananyag  kibővítése  

Bár a jelenlegi tananyag biztosítja az alapismereteket, ki lehetne és kellene bővíteni az emberi szexualitás teljesebb megértése érdekében.  Például igen hasznos lenne  az alábbi kurzusokkal kiegészíteni:

- Gender: A nők és a férfiak pszichoszociális szerepei.                                                            

- Szexuális  orientáció.                                                                                                                        

– A  házasság és a család.                                                                                                                        

– Szexuális  konformitás  és  szexuális  deviancia         

Sajnálom, hogy ez idő szerint nem tudok kurzusokat biztosítani ezekről a fontos témákról. Most csak felhívhatom az érdeklődő olvasók figyelmét a tankönyem fontos fejezeteire.  Egy másik, nagyon informativ kurzus lenne a szexológia történetéről szóló.  Itt ismét utalnom kell a weblapom megfelelő részeire.  Remélhetőle előbb-utóbb megkapom a szükséges támogatást  a még hiányzó kurzusok megírásához is.

Pillanatnyilag azonban, miután évekig magam finanszíroztam ezt az online tananyagot, nem tudom tovább fizetbi a kiegészítéseket.  Bármennyire is nehezemre esik, be kell látnom, hogy nem írhatok több internetes kurzust, amíg hiányoznak a szükséges pénzügyi alapok, amelyeket eddig nem sikerült biztosítanom. 

Kitekintés

Meggyőződésem, hogy hosszabb távon nem lehet a tudományos információkat  a fizető ügyfelekre korlátozni.  Végül is mindez szabadon hozzáférhetővé válik az interneten,  vagy más. elektronikus medium révén. Csupán két kivétel marad:  1. A kormányok által megrendelt kutatás és 2. a magánvállalatok kutatómunkája,  amit üzleti célból titokban tartanak.  A kormányok mindig védik titkaikat a külföldi kémektől, épp úgy, ahogy a vállalatok igyekeznek megelőzni az ipari kémkedést.

Ám egyetlen ilyen kategóriába sem esik a közpénzből támogatott, tudományos kutatás, amit az egyetemeken folytatnak. At ilyen kutatás mindig nyomtatott formában jelent meg, de az új, elektronikus médiumok  kitágították a hatókörét  és meggyorsították a terjesztését.  Megváltoztatták a gazdasági alapelveket is,  amennyiben a nyilvános kutatás eredményeit minden érdeklődő számára  szabadon elérhetővé tették.  Mégis úgy tűnik, hogy mindeddig kevés egyetemi intézmény értette meg az elektronikus forradalom  következményeit.  Legtöbbjük továbbra is a saját, fizető hallgatóira korlátozza az információadást.  Csakhogy ugyanezek a hallgatók egyre inkább találhatnak hasonló vagy éppen azonos információkat ingyenesen az interneten, gyakran frissített formában.  Ugyanez figyelhető meg  a tudományos folyóiratok kiadóival kapcsolatban.  Közülük többen úgy érzik, hogy a gazdasági alap kicsúszik a lábuk alól.  Ezért ragaszkodnak az általuk közölt cikkek copyright-jához és megpróbálják azok elérhetőségét a megrendelőikre, vagy az előre fizető online olvasókra korlátozni.  Nyilvánvaló, hogy nem ez az érdeke a szerzőiknek, akik sem honoráriumot, sem jogdíjat nem kapnak, viszont örülnének több olvasónak.  Előfordulhat, hogy a meg nem fizetett szerzők végül is rájönnek: ez a helyzet szükségtelen akadálya az eszmék szabad cseréjének.  Minthogy sok ilyen folyúirat tudományos szervezetek hivatalos kiadványa,s jórészt a tagdíjakból finanszírozzák azokat,  a tagok egyszer rájöhetnek, hogy kikapcsolhatják a “közvetítőket”, és sokkal több olvasót érnek el, ha közvetlenül az interneten publikálják ingyen olvasható számaikat.   

 Meggyőződésem, hogy a “szabad hozzáférés” iránt még meglévő ellenállás végül értelmetlennek bizonyul. Sőt, hála a hatalmas szponzoroknak, a világ néhány legjobb egyeteme (pl. Harvard, MIT)  máris rengeteg, értékes információt nyújt ingyenesen az olvasóknak. Hasonlóképpen egyre több, ingyenes online folyóirat közöl komoly, “peer-reviewed” tudományos cikkeket.  A felsőoktatás világszerte egyre növekvő igénye és annak növekvő költsége folytán az általános trend egészen nyilvánvaló. A könyvtáraknak  nem lesz pénzük arra, hogy minden új könyvet és folyóiratot megrendeljenek.  Az elektronikus folyóiratok sem lesznek képesek  az olvasók helyett fizetni.  Végül is, ha egy szöveg hozzáférhető az interneten,  akkor azt könnyen lemásolják a “felhatalmazott” olvasók,  aztán szétküldik barátaiknak és kollégáiknak, azok pedig megtehetik ugyanezt.  A sokszorosításnak ezt a módját aligha lehet megelőzni.  Ez azt jelenti, hogy a tudományos cikkek vagy ingyenesek lesznek az interneten, vagy nem lesz olvasójuk.                                                                                                                                           

A fontos tudósok és tanárok már emiatt is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy műveik ingyen legyenek olvashatók az interneten.  Ugyanezért a professzorok nem tudnak majd standard előadásokat tartani a zsúfolt termekben,  ha kollégáik más városban vagy országban ugyanazt a tartalmat ingyenesen hozzáférhetővé teszik az interneten.  A növekvő online versengés miatt magam sem látok nagy jövőt a hagyomáynos tankönyveknek.  Vagyis idővel az egyetemi és akadémiai szerzőknek nem lesz más választásuk,  minthogy minden kutatásukat ingyenesen hozzáférhetővé tegyék, a publikálás finanszírozására pedig más módokat keressenek.

Mindezek részét képezik azoknak a változásoknak, amiket  az oktatás és tanulás globalizálódása magával hozhat, de ennek részletesebb kifejtésére itt nincs hely.  Itt csupán megjegyzem, hogy az egész weblapom egy kísérlet az elkerülhetetlen jövő előrejelzésére és megkönnyítésére.  A szexuális egészségnevelésben érdekeltek számára azt is demonstrálni kívánom, hogy nem kell újra feltalálni a kereket.  Az említett  WHO  Jelentések  világos akció-terveket tartalmaznak.  Megállapítják, hogy kinek, kitől, mit kell tanulnia, és részletesen vázolják a szükséges kurzusokat.  Jómagam egyszerűen követtem ezt az útmutatást.

Most már az e területen dolgozókon múlik, hasznosítják-e ajánlatomat.  Minden egyetemnek, szakmai társulásnak, nemzeti vagy nemzetközi  képviseletnek, valamint civil szervezetnek felajánlom kurzusaim teljes körű használatát.  Viszonzásul cask némi visszajelzést és elismerést kérek. Ha elfogadták, szívesen vennék egyértelmű jóváhagyást vagy hivatalos támogatást, ami elősegíthetné  e project folytatását és továbbfejlesztését.

 2007 március

Erwin J. Haeberle

haeberlee@web.de

Magnus Hirschfeld Szexológiai Archivum

Nemiség: szervek és funkciók

(Prof. E.J. Haeberle 1. e-learning kurzusa alapján)

Tartalom

I. A nem meghatározásának tényezői

Mit jelent a nem?

1. Kromoszomális nem

2. Gonadális nem

3. Hormonális nem

4. A belső nemiszervek

5. A külső nemiszervek

6. A tanult nem

7. A szexuális identifikáció

II. Az emberi szexualitás alapvető komponensei

A nemiség első alapkomponense (Szexus)

A nemiség második alapkomponense (Genus)

A nemiség harmadik alapkomponense (Szexuális identifikáció)

Szexuális sokféleség

A nemi ismertetőjegyek praktikus felosztása

A kromoszómák szerepe

Problematikus fejlemények

A hormonok szerepe

Problematikus fejlemények

Interszexualitás

III. A férfi és női nemi szervek szerkezete és funkciói

Mit jelent a „nemi szervek” kifejezés?

1. A női nemi szervek

Külső nemi szervek

Belső nemi szervek

Hasonló struktúrák a férfi és női nemi szervekben

A menstruációs ciklus

A menopauza

A női mellek

2. Férfi nemi szervek

Külső nemi szervek

Belső nemi szervek

A női és férfi nemi szervek homológ strukturái

IV. A szexuális reagálás

Ingerlés és reagálás

Érintés: Erogén zónák

Pszichoszociális kondicionálás

A reagálás négy szakasza

A. Moll, W. Reich, W.H. Masters és V. Johnson

A nő szexuális reagálása

A reakcióciklus: megfigyelt lefolyás, normák nélkül

1. Izgalmi fázis

2. Platófázis

3. Orgazmusfázis

4. Elernyedési fázis

Idősebb nők szexuális reagálása

A férfi szexuális reagálása

1. Izgalmi fázis

2. Platófázis

3. Orgazmusfázis

4. Elernyedési fázis

Idősebb férfiak szexuális reagálása

Ellenőrző kérdések

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

9. A nem meghatározásának alapvető tényezői

Mit jelent a „nem”?

Biologiai szimbólumok a nőies és a férfias számára

Balra: a női (Vénusz? Kézitükör? Hüvelybemenet?)

Jobbra: a férfi (Mars? Nyíl és ijj? Pénisz és herék?)

A „nem” szó eredetileg valaminek a fajtáját, féleségét jelenti, vagyis csak azt, hogy két fajta ember van: a nő és a férfi. A latin „Sexus” (secare: szétvágni, szakítani) ugyanazt jelenti. Arra utal, hogy az emberiség kétféle csoportra válik szét – egy nőire és egy férfire. Igy mindenki vagy az egyik, vagy a másik csoportba tartozik, tehát vagy férfi, vagy nőnemű. Alaposabban vizsgálva kiderül, hogy a helyzet nem ilyen egyszerü, ugyanis néha igen nehéz megállapítani, hogy egy ember nő, vagy férfi.

Hogyan állapítható meg, hogy egy ember férfi, vagy nő?

A pontos nem-meghatározás érdekében alapjában hét tényezőt kell megkülönböztetnünk. (Minden ilyen tényezőnél a szabályos esetek mellett kivételek is adódhatnak:) :

1. A kromoszomális nem

2. A gonadális nem

3. A hormonális nem

4. A belső nemi szervek

5. A külső nemi szervek

6. A tanult nem

7. A szexuális identifikáció

1. Kromoszomális nem

Tipikus eset:

A női test sejtjei többek közt két X–kromoszómát (XX) tartalmaznak.

A férfi test sejtjei többek közt egy X és egy Y kromoszómát (XY) tartalmaznak.

Különleges esetek:

Néha előfordulnak problematikus szabálytalanságok, például olyan kombinációk, mint az XXY, az XYY vagy XXX. Az így született emberek testi fejlődése problematikus, vagy meddővé válnak.

-

2 .A gonadális nem

Tipikus eset:

A női testben vannak petefészkek (női gonádok, vagyis nemi mirigyek)

A férfi testben vannak herék (férfi gonádok)

Különleges esetek:

Néha ugyanabban a testben a petefészkek és a herék szövetei is megtalálhatók.

3. A hormonális nem

Tipikus eset:

A gonádok által termelt ’férfi’ és ’női’ hormonok fontos szerepet játszanak a jellegzetesen férfi, ill. női testi fejlődésben, éspedig különösen a születés előtt és a pubertásban, de a későbbi élet során is.

Különleges esetek:

A férfi és női nemi hormonok csökkent vagy túlzott mennyisége döntő hatást gyakorolhat a férfias vagy nőies testi működésekre, és szabálytalan képződményekhez vezethet.

4. A belső nemi szervek

Tipikus eset:

A női testben vannak petevezetékek, egy méh (lat. uterus) és egy hüvely (lat. vagina)

A férfi testben vannak ondóvezetékek, ondóhólyagok és egy prosztata stb.

Különleges esetek:

Néha ezek a szervek fejletlenek, vagy hiányzanak.

5. A külső nemi szervek

Tipikus eset:

A női testnek van egy csiklója, nagy (külső) és kis (belső) szeméremajkai stb.

A férfi test rendelkezik hímvesszővel (pénisz) és egy herezacskóval.

Különleges esetek:

Ezek a szervek néha szabálytalanul fejlődnek, csökevényesek, vagy hiányoznak.

6. A tanult nem

Tipikus eset:

Egy női testtel született gyermeket általában lányként nevelnek.

Egy férfi testtel született gyermeket általában fiúként nevelnek.

Különleges esetek:

Lehetséges és néha előfordul, hogy olyan gyermekeket, akik testileg egyértelműen nők, ill. férfiak, mégis a másik neműek szerepére nevelik.

7. A szexuális identifikáció

Tipikus eset:

Egy nőnek született gyermek, akit lányként nevelnek, általában maga is nőnek tartja nagát.

Egy férfinek született gyermek, akit fiúként nevelnek, általában maga is férfinek tartja magát.

Különleges esetek:

Előfordul, hogy nőnek született és lányként nevelt gyermekek önmagukat mégis fiúnak érzik és férfiként azonosítják, s hasonlóképpen előfordulhat, hogy fiúk lánynak, nőnek érzik magukat.

II. Az emberi szexualitás alapvető komponensei

A nemek meghatározásának 7 tényezője szokásos formáival és lehetséges kivételeivel együtt független egymástól. Igy adott esetben sokféle kombináció lehetséges. Az embernél tehát a nem komplex képződmény, amelynek biológiai, pszichológiai és szociális összetevői vannak. Mindenekelőtt azonban két alapvető szempontot különböztethetünk meg:

 a testi nemet és

- a nemi szerepet.

Ehhez társul egy harmadik szempont:

- a szexuális orientáció.

A nemiség első alapkomponense

Az első öt tényezőt:

1 Kromoszomális nem

2 Gonadális nem

3. Hormonális nem

4. A belső nemi szervek

5. A külső nemi szervek

mint első alapkomponenst, a testi nem fogalmával foglalhatjuk össze.

(Ezt az ötös csoportot szexusnak = biológiai nemnek is nevezhetjük.)

A nemiség második alapvető komponense

A 6. és 7. tényezőt: a tanult nemet és a szexuális identifikációt

a nemi szerep fogalmával, mint további alapvető szemponttal foglalhatjuk össze.

(Ezt a kettős csoportot összességében genusznak = pszichoszociális nemnek is nevezhetjük.) A 6. tényező (tanult nem) azt a szerepet jelöli, amely kifelé megnyilvánul, a 7. tényező (szexuális identifikáció) pedig ennek belső átélését.

A nemiség harmadik alapvető komponense

A nemiségnek van még egy harmadik alapvető komponense, éspedig az egyén szexuális érdeklődése a női vagy a férfi test iránt. Ezt ma többnyire a szexuális orientáció fogalmával jelölik.

Fokozati különbségek:

A nemiség, a szexualitás mindhárom alapvető komponense, tehát

1. a testi nem,

2 a nemi szerep és

3 a szexuális orientáció

f o k o z a t i k ü l ö n b s é g e k e t jelöl, ezért semmi esetre sem kell vagy—vagy alapon megítélni. Ezt legjobban egy áttekintéssel szemléltethetjük:

A testi nem (szexus)

A testi nemet mint az egyén testének nőies vagy férfias jellegét határozhatjuk meg. Ez öt testi kritérium alapján történik: a kromoszomális, a gonadális, a hormonális nem, a belső és a külső nemi szervek. Az egyének olyan mértékben nők vagy férfiak, amennyiben a nőiesség vagy férfiasság testi kritériumait birtokolják.

A legtöbb ember mind az öt kritérium szerint egyértelműen nőies vagy férfias.

Egy kisebbséget azonban nem lehet egyértelműen besorolni. Testük ugyanis mind nőies, mind férfias jegyekkel rendelkezik. (Interszexualitás)

A nemi szerep (genusz)

A nemi szerepet, mint az egyén nőies vagy férfias jellegét határozzák meg. Ez bizonyos pszichoszociális tulajdonságok alapján jön létre, amelyeket az egyik nemnél fejlesztenek, a másiknál viszont elnyomnak.

Az egyének olyan mértékben femininek vagy maszkulinok, amennyiben a nemi szerepükkel összhangban vannak.

A legtöbben vállalják a testi nemüknek megfelelő nemi szerepet. Egy kisebbség nemi szerepviselkedése azonban részben ellentétes a saját testi nemével (transzvesztizmus), egy még csekélyebb kisebbségnél pedig teljes szerepcsere figyelhető meg (transszexualizmus).

A szexuális orientáció

A szexuális orientációt mint az egyén heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottságát határozhatjuk meg, a szexuális partnerválasztás alapján.

Az egyén olyan mértékben heteroszexuális vagy homoszexuális, amennyire erotikusan a másnemű, vagy azonos nemű partnerekhez vonzódik.

A legtöbben kifejezetten előnyben részesítik a másnemű partnereket (heteroszexualitás). Egy kisebbség azonban mindkét nemhez vonzódik (biszexualitás), egy jóval csekélyebb kisebbség viszont főleg (vagy kizárólag) azonos nemű partnerekhez vonzódik (homoszexualitás).

Variációk

Ha az emberi szexualitás három alapvető komponensét közelebbről vizsgáljuk, azt látjuk:

Az utolsóként említett kisebbségek vagy kivételek lehetséges variációi és számaránya 1 – 3-ig növekszik:

Legcsekélyebb a testi nemnél

(az interszexuálisok kevesen vannak),

nagyobb a nemi szerepeknél

(viszonylag több a transzvesztita és transszexuális) és

legnagyobb a szexuális orientációnál

(legtöbb a biszexuális és homoszexuális).

Még valami különösen fontos. A nem-meghatározás hét tényezője itt is érvényes:

A szexualitás három alapkomponense mindig fokozati különbségeket is jelöl.

A szexualitás három alapkomponense ezenkívül elvileg független egymástól.

Igy minden elképzelhető kombináció előfordulhat. Vannak például nőies, feminin, heteroszexuális egyének (az un. tipikus nők), de vannak nőies, feminin, homoszexuális egyének és nőies, maszkulin, heteroszexuális egyének, vagy férfias, feminin, heteroszexuális egyének és férfias, maszkulin, homoszexuális egyének is stb., vagyis minden lehetséges kombináció.

Példák:

Férfias – maszkulin – heteroszexuális

Egy férfinek született egyén általában elfogadja a maszkulin nemi szerepet és heteroszexuális beállítottságot alakít ki. Az ilyen egyén aztán megfelel a „tipikus férfi”-ről kialakított elképzelésünknek.

Férfias – maszkulin – homoszexuális

Egy férfinek született egyén, aki maszkulin nemi szerepet fogadott el, homoszexuális beállítottságot is kialakíthat.

Az ilyen egyén feltehetőleg semmiben sem különbözik más, „tipikus” férfiaktól, kivéve a szexuális partnerválasztást.

Férfi - feminin - heteroszexuális

Egy férfinak született egyén feminin nemi szerepet is felvehet. Extrém esetben egy ilyen egyén sok mindent megpróbálhat (beleértve a „nem-átalakító műtétet”), hogy testét a feminin énképével összhangba hozza.

Ha az ilyen egyén erotikusan férfiakhoz vonzódna, akkor őt heteroszexuálisként kellene kezelnünk.

Férfi - feminin - homoszexuális

Egy férfinak született egyén extrém esetben feminin nemi szerepet is felvehet, és mindent megpróbálhat, hogy testét a feminin énképével összhangba hozza.

Ha aztán ez az egyén erotikusan a nőkhöz vonzódik, akkor szexuális beállítottságát homoszexuálisnak nevezhetjük.

Szexuális sokféleség

A három alapkomponens kölcsönhatásában alakul ki mindenkinél az élete folyamán az egyéni szexualitás.

Igy alakul ki a sajátosan egyéni szexuális érdeklődés és kedvtelések, amelyek azonban nem feltétlenül maradnak mindig egyformák. Sőt, eléggé meg is változhatnak, néha spontán módon, de különféle negativ vagy pozitiv élmények, vagy terápia révén is. Másrészt a szexualitás bizonyos elemei változatlannak bizonyulhatnak, igy például a kromoszomális nem, a szexuális identifikáció, vagy a szexuális beállítottság.

Az egyén szexuális profilja

Az itt vázolt sokféleségből és változandóságból adódik pozitiv és negativ értelemben az emberi szexualitás sajátossága, ugyanis az állatoknál, még a fejlettebb emlősöknél is, ez sokkal kevésbé figyelhető meg, vagy teljesen hiányzik. Ez teszi lehetővé minden egyén csak rá jellemző, egészen egyéni szexuális profilját.

Az ember: bio-pszicho-szociális lény

Az emberi szexualitás többdimenziós, széles spektruma igen nehézzé, ha ugyan nem lehetetlenné teszi, hogy pontos határt húzzunk az öröklött adottságok (biológiai nem) és a szerzett tulajdonságok (pszichoszociális nem) közé. Bizonyos, hogy mind a természetnek, mind a kultúrának része van benne, s ugyanilyen biztos, hogy itt csak a természet- és társadalomtudományok együttműködése vezethet mélyebb megértéshez. Erre törekszik a szexologia, mint lényegében interdiszciplináris tudomány, amely az embert, mint bio-pszicho-szociális lényt tanulmányozza.

A nemi ismertetőjegyek praktikus felosztása

A köznapi gyakorlat számára, erős leegyszerűsítéssel a nemi ismertetőjegyek három fajtáját különböztethetjük meg:

1. Elsődleges nemi jegyek

Ennek elsődleges jellemzői a külső nemi szervek. Ezek a születéstől kezdve megvannak és általában jól felismerhetőek és megkülönböztethetőek (az interszexuális variánsok ritka kivételével). Az újszülött nemét tehát általában az elsődleges nemi jegyek alapján határozzák meg.

2. A másodlagos nemi jegyek a pubertás során alakulnak ki, s erősítik a férfi és nő közötti testi különbségeket (pl. mellek a nőnél, szakáll a férfinél).

3. Harmadlagos nemi jegyek a pszichoszociális tulajdonságok, amelyeket az egyik nemnél erősítenek, a másiknál pedig elnyomnak (pl. kedvesség a nőnél, harciasság a férfinél). A nemek kulturálisan elvárt különbsége általában a ruházat és hajviselet különbözőségében is megnyilvánul.

Az elsődleges és másodlagos nemi jegyek az egyén női vagy férfi voltát jelölik (vagyis a nemére jellemző testi sajátosságát) jelölik, a harmadlagos jegyek pedig nőiességét vagy férfiasságát (vagyis a nemére jellemző pszichoszociális sajátosságát). Az elsődleges és másodlagos nemi jegyek biológiailag meghatározottak. A harmadlagos jegyeknek is van biológiai alapjuk, de túlnyomórészt kulturálisan meghatározottak.

A kromoszómák szerepe

A nő és a férfi szexuális fejlődését messzemenően meghatározzák a kromoszómák és a hormonok.

A következő részek pontosabban leírják a kromoszómák hatásait.

Mik a kromoszómák?

Minden emberi test sejtekből áll, s e sejtek mindegyike 46 kromoszómát tartalmaz (görögül chroma= szín, soma= test). Ezek erősen színezhető, hurokalakú részei a sejtmagnak, amelyek az öröklés anyagát hordozzák és döntő tényezői a nem meghatározásának is.

Mennyiben határozzák meg a nemet?

Az emberi test sejtjei két nem-meghatározó és 44 egyéb kromoszómát tartalmaznak. A női testben két X-kromoszóma ( XX+44), a férfi testben pedig egy X és egy Y kromoszóma ( XY+44) található. Ám amíg egy petesejt a megtermékenyítésre éretté válik, elveszti kromoszómáinak felét (igy csak X+22 marad), s ugyanígy elveszti érése folyamán a spermium is kromoszómáinak felét (igy csak X+22, vagy Y+22 marad). Tehát a megtermékenyítésnél a két félből újonnan keletkező sejt vagy XX+44, vagy XY+44 kromoszómából állhat. Növekedését ennek megfelelően vagy egy női, vagy egy férfi egyed irányában kezdi, bár embrióként külsőleg még nem különböztethetők meg.

Hogyan határozzák meg a nemet?

Ha az új sejtbe két X-kromoszóma kerül, akkor az embriónak petefészkei képződnek. Ha egy X és egy Y kromoszóma kerül, akkor az eleinte differenciálatlan nemi mirigyekből herék képződnek. A herék aztán a tesztoszteron nevű hormont termelik, amely tovább erősíti a férfias vonásokat.

A kromoszómák szerepe: elsődlegesen nőies – másodlagosan férfias

A tesztoszteron termelés nélkül az embrio ’automatikusan’ nőies jelleget kap. Más szóval: a női nem az elsődleges, vagyis első és alapvető. Fejlődéstörténetileg is idősebb. A férfinem csak a megfelelő hormonok hatásának következtében alakul ki a terhességnek egy adott időszakában. Mitológikus-költői módon kifejezve:

Éva lett először, s aztán Ádám, az ő bordájából.

Problematikus fejlemények

A kromoszomálisnál éppúgy, mint a hormonális és gonadális nemnél előfordulhatnak különleges esetek, vagyis szabálytalanságok, vagy hiányos fejlődés.

Kromoszomális problémák

A kutatás újabban a nemi kromoszómáknál sokféle lehetséges eltérés talált, amelyek közül itt csak a legfontosabbakat említjük. Többnyire a szabályos XX, vagy XY kombinációktól való eltérésről van szó. Ezek a lakosság kb. 0,5—1%-át érintik.

Lányoknál

.1. Az un. Turner-szindroma, vagyis, hogy csak egyetlen X-kromoszóma va, a másik hiányzik (X0). Az állapot megnyilvánul a testi növekedés csökkentségében, a petefészkek hiányos fejlődésében, hiányzó menstruációban és mellfejlődésben, valamint terméketlenségben. Egy célzott hormonkezelés legalábbis a testi megnyilvánulásokat normalizálhatja. Ez a szindroma kb. 3000 élve születettnél található meg.

2. A háromszoros X-szindroma (XXX), vagyis amikor a két szabályos X-kromoszóma kiegészül egy harmadikkal. Az ilyen lányt külsőleg nem lehet megkülönböztetni más nőktől, de valószinüleg csökkent fogamzóképességű, s pszichikus problémák is könnyen felléphetnek. A szindroma kb. ezer élve születettnél található meg.

Fiúknál

1. Az un Klinefelter-szindroma, vagyis az XXY kromoszómakombináció (vagy nagyritkán az XXXY). Megnyilvánul a herék sorvadásában, alacsony tesztoszteron-szintben, gyakran mellek képződésében is, aránytalan karokban és lábakban, meddőségben és az értelmi fogyatékosság valószínűségében Ifjúkori célzott tesztoszteronkezeléssel gyakran elérhető a test „férfiasodása”. A szindroma kb. ezer élve szülöttnél fordul elő.

2. Az XYY szindroma a nemiszervek hiányos képződésében és csökkent megtermékenyítő képességben nyilvánul meg. Az értelmi fogyatékosság valószínűsége is emelkedik. A szindroma kb. ezer élve születettnél fordul elő.

A hormonok szerepe

A férfi és a nő szexuális fejlődését a kromoszómák és a hormonok messzemenően meghatározzák

A következő részek pontosítják a hormonok hatásait

Mik a hormonok?

A hormonok (görög hormaein= serkenteni) kémikus jelzőanyagok, amelyek a belső elválasztású (endokrin) mirigyekből közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek és különböző testi folyamatokat serkentenek. Az emberi szexualitás szempontjából mindenekelőtt a következő mirigyek fontosak: 1. Az agyalapi mirigy (hipofizis), 2. A női, ill. férfi gonádok (petefészkek, ill. herék) és 3. A mellékvesék

.

1. Az agyalapi mirigy csak mintegy borsónyi méretű. A koponya alján, az agy alatt helyezkedik el, s hormonokat termel, amelyek más mirigyeket stimulálnak, többek közt a gonádokat is, s ezáltal szabályozzák azok petesejt, ill. ondósejt termelését.

2. A gonádok

A petefészkek termelik többek közt az un. ’női’ hormonokat: az ösztrogént és a progeszteront.

A herék termelik többek közt az un. ’férfi’ hormont, a tesztoszteront..

3. A mellékvesék ugyancsak ezen hormonok egy kis részét termelik.

A hormonok: hogyan határozzák meg a nemet?

A közbeszédben gyakran megkülönböztetnek ’női’ és ’férfi’ hormonokat. Ez azonban téves, mert mindkét fajta megtalálható mindkét nemben. Az adott nemre csak a keveredési arányuk jellemző, vagyis a hormonok aránya a nemeknél életük különböző fázisaiban eltérő.

A s z ü l e t é s e l ö t t

1. Elsődleges nemi jegyek: a terhesség 12. és 17. hete között válik a főtusz nő-, vagy férfi neművé, s ennek során alakulnak ki a megfelelő, elsődleges nemi jegyek. A férfi főtusznál a tesztoszteronszint ilyenkor tizszer magasabb, mint a női főtusznál. Ezt követően visszasüllyed és a nőivel azonos szinten marad, csak a pubertásban emelkedik meg újra.

2. Az agy: A születés előtti hormonális hatások a férfi és női agy fejlődését is különbözőképpen befolyásolják. Ez többek közt abban nyilvánul meg, hogy a férfiakéval ellentétben a női agyalapi mirigy megtartja azt a képességét, hogy havi ciklusokat hozzon létre (menstruáció). Ilyen és egyéb különbségek miatt beszéltek egy ’cerebrális nemről’, mint a nem-meghatározás további tényezőjéről. Az eddigi kutatások azonban még nem elegendőek annak eldöntéséhez, hogy ezek a különbségek milyen mértékűek, s hogy a nemi szerepviselkedést és más szociális viselkedést is meghatározzák-e.

A p u b e r t á s s o r á n

A pubertás során a tesztoszteronszint a fiúknál kicsit magasabb, mint a lányoknál, s ugyanakkor az ösztrogénszint a lányoknál jelentősen magasabb, mint a fiúknál. Ezek a különböző hormonszint-arányok hozzájárulnak többek közt a másodlagos nemi jegyek kialakulásához..

Hormonok és szexuális viselkedés

A köznyelvben néha „nemi hormonokról” beszélnek, azonban ez is félrevezető. Igy keletkezik ugyanis az a téves elképzelés, hogy ezek határozzák meg a nemi szerepviselkedést : minél több a nemi hormon, annál erősebb a szexuális vágy; s minél kevesebb, annál gyengébb. Régebben azt is hitték, hogy ezek befolyásolják a szexuális orientációt. Mindez azonban nem igaz. A hormonoknak ugyan van némi hatásuk, ám ez nem ilyen egyértelmű.

Tesztoszteron: túl kevés, vagy túl sok?

Felnőtteknél is testi elváltozásokhoz vezethet, ha a hormonokból túl kevés, vagy túl sok van; például szakállnövekedés a nőknél, mellek növekedése a férfinél. A tesztoszteronhiány esetleg – bár nem feltétlenül – bármelyik nemnél oka lehet a szexuális vágy hiányának. Ezzel szemben a túl magas tesztoszteron-termelés elősegítheti az agresszivitást és erősítheti a szexuális aktivitást. A szexuális viselkedés szempontjából azonban fontosabbak a pszichoszociális tényezők.

Túl sok tesztoszteron?

Az erősen megnövekedett, vagy éppen kényszeres szexuális aktivitást általában nem a nagyobb tesztoszteron-termelődés váltja ki. Hanem itt többnyire meghatározott szexuális szkriptek hatnak az adott szituációban. Példák: váratlan szabadság „a disznó kiengedéséhez”, kötetlenség egy válás után, nem remélt alkalom, kényelem a szabadságidő alatt, frusztráció és a tenniakarás vágya, pénzügyi nyomás a prostituciónál stb. Mindenesetre az ellenkezője is érvényes: a tesztoszteronszint hirtelen süllyedése (például bizonyos gyógyszerek miatt) általában gátolja a szexuális aktivitást, függetlenül a külső körülményektől.

Milyen következményei vannak a kasztrációnak a szexuális viselkedésre?

A kasztráció, vagyis a herék műtéti eltávolítása a pubertás előtt megakadályozza a nemi érést, így a fiúnál nem következik be a hangváltás, nemi szervei fejletlenek maradnak, s emiatt gyermeknemzésre is képtelen. A felnőtt férfi kasztrációja másként hat: gyermeknemzésre ugyan ő is képtelen, de szexuális képessége, motivációja és teljesítménye nem feltétlenül szűnik meg azonnal. Távlatilag viszont csaknem mindig bekövetkezik egy jelentős korlátozódás, s a másodlagos nemi jegyek visszafejlődnek. A pszichoszociális szinten azonban néhány szexuális szkript tovább működik. Az érintett szexuális beállítottsága nem változik. A kasztráció szükségessé válhat pl. hererák, vagy más betegségek miatt. Ilyen esetekben a negativ következmények (a gyermeknemzési képtelenség kivételével) megfelelő hormonkezeléssel kivédhetők, vagy csökkenthetők. A kasztrációt a nemi erőszak miatt elítélt szexuális bűnözőknél törvényes büntetésként is alkalmazzák.

Az utóbbi években a szexuális bűnözők műtéti kasztrációját egyre inkább un. kémiai, ill. hormonális kasztrációval helyettesítik. A cyproteronacetáttal és hasonló szerekkel történő kezelés révén a gonádok hormontermelése akadályozható. Az ilyen „kasztráció” természetesen visszafordítható, amennyiben a kezelést abbahagyják.

Milyen következményei vannak a menopauzának a szexuális viselkedésre?

A nőknél kb. az 50 éves kor körül kezdődik a menopauza, vagyis a havi vérzések megszűnése. Ez azért történik, mert a petefészkeik fokozatosan megszűntetik a hormontermelést. Mindez azonban nem feltétlenül jelenti a női szexuális reagálás legyengülését. Sőt, pszichoszociális okokból ez még erősödhet is, pl. a terhességtől való félelem megszűnése folytán.

Problematikus fejlemények

A kromoszomális és a gonadális nemhez hasonlóan a hormonális nemnél is előfordulhatnak szabálytalanságok.

A szülés előtti ’hibás’ hormonkeverékek is a nemiszervek szabálytalan képződményeit eredményezhetik, igy ott részben női, részben férfi struktúrák találhatók. Ilyen esetekben interszexualitásról beszélünk.

Interszexualitás

Példák

Igen ritka esetben fordul elő petefészek- és hereszövet ugyanabban a testben. De az egyik nem gonádjai és a másik nem külső nemi szervei is előfordulhatnak. Azonkívül igen ritkán megtörténik, hogy a férfi hormonok iránti, kromoszomálisan meghatározott érzéketlenség a férfi magzatnál a női hormonok túlzott befolyásához vezet. Az eredmény: látszólag női nemi szervek, amelyek belső struktúrája azonban hiányzik. A problematikus esetek variációs szélessége igen nagy.

Mit tehetünk?

Hogy az ilyen újszülötteket milyen neműként legjobb nevelni, az a körülményektől függ. Egy sor intézkedés kínálkozik, a hormonkezeléstől a kozmetikai sebészeten keresztül a pszichológiai tanácsadásig és vezetésig. Napjainkban a sebészi beavatkozásokat általában elhalasztják, amíg a gyermek el nem éri a serdülőkort. Ezt követően a fiatal a tanácsadójával együtt dönthet a műtéti beavatkozásról.

III. A férfi és női nemi szervek szerkezete és funkciói

Mit jelent a „nemi szervek” kifejezés?

A kifejezésnek kettős értelme van:

1. Azokat a szerveket jelöli, amelyek az ember testi nemét döntően meghatározzák. A nemek közötti legnagyobb, anatómiai különbségeket mutatják. Épp ezért nevezik őket az elsődleges nemi jegyeknek.

2. Ugyanakkor olyan szervek is, amelyek a szexuális reagálásban fontos szerepet játszanak. Mindenesetre nem kell feledni, hogy ebben más szervek is közreműködnek. Az emberi szexuális reagálás nem korlátozódik néhány különleges szervre, hanem az egész testet érinti. Ebben az értelemben pl. a száj, vagy a bőr is „nemi szervek”, hiszen ezek is fogadják és közvetítik a szexuális ingerlést.

Helytelen szakkifejezések

A nemi szerveket sok tankönyvben nemzőszerveknek vagy genitáliáknak is nevezik (genitalia latinul= nemző szerv). Az ilyen egyoldalú kifejezések félreértésekhez vezethetnek, mert a tényállást ideológiai okokból leszűkítik. Ugyanis e szervek nemző funkcióját hangsúlyozzák, azok élvezeti funkciójának mellőzésével. Holott valójában legtöbbször az örömszerzést szolgálják, és sokkal ritkábban a nemzést. Ezt már a gyermekek is tudják, akik jóval a nemzőképességük megjelenése előtt szexuális élvezetet, sőt, orgazmust is átélhetnek. De tudják a fiatalok is, akik önkielégítést végeznek, tudják a menopauza utáni nők, és azok a párok, akik fogamzásgátlókat használnak.

1. A női nemi szervek

1. Vénuszdomb

2. Nagyajkak

3. Kisajkak

4. A csikló makkja

5. Húgycsőnyílás

6. Húgyhólyag

7. Hüvelynyílás

8. Hüvely (vagina)

9. Méhnyak

10. Méh

11. Petevezeték

12. Petefészek

A női külső és belső nemi szervek sematikus ábrázolása

Külső nemi szervek

A női külső nemi szervek részei: a Vénuszdomb (lat. mons Veneris), a (külső) nagy ajkak (lat. labia majora), a (belső) kis ajkak (lat. labia minora), a csikló (klitorisz) és a hüvelynyilás. Ezeket a szerveket együttesen gyakran a vulva gyüjtőnévvel is jelölik.

A vénuszdomb (mons Veneris)

A vénuszdomb zsírszövetből áll, amely a bőr alatt, közvetlenül a szeméremcsont (os pubis) felett helyezkedik el. Felületét a pubertás során szőr növi be, s ez a vénuszdombot a vulva legfeltünőbb részévé teszi.

A nagyajkak (labia majora)

A nagy (külső) ajkak: két vastag, zsírszövetből álló bőrredő, amelyek a vénuszdombról lefelé haladnak és a vulva külső határát képezik. A serdülőkortól ezek is szőrrel fedettek. Minthogy a nagyajkak rendszerint szorosan egymáshoz símulnak, az egész vulvát befedik.

A kisajkak (labia minora)

A nagyajkak alatt találhatók. Két vékony bőrredőből állnak, átszőve vérerek és idegvégződések sűrű hálózatával. Épp ezért érintésre igen érzékenyek. A kisajkak felső vége összenőtt, s egy olyan bőrredőt képez, amely a csiklót elfedi. Ezt a bőrredőt a csikló előbőrének (lat. praeputium) is nevezik.

A csikló (clitoris)

A csikló (görögül kleitoris= kis domb) a vénuszdomb alatt kezdődik, ott, ahol a kisajkak összenőnek és előbőrt (fitymát) képeznek. Az előbőr alatt látszik a csikló makkja, vagyis egy rövid, henger alakú szerv, amely két ’lábbal’ nyúlik a test belsejébe. Mindkettő mellett búra alakú , szivacsos szövet található. Köztük van a szintén barlangos testtel körülvett húgycső. Ezt az egész, duzzasztható barlangos rendszert együttesen csiklónak (klitorisz) nevezhetjük, s hasonlósága a péniszhez még nyilvánvalóbb.

A test belsejében: a csikló és a barlangos testek

Az élvezet szerve

A csikló tulajdonképpen a nő élvezeti szerve, amely a nemzés szempontjából szükségtelen.

A csikló valójában inkább belső, mint külső szexuális szerv. Itt csak azért ismertetjük a külső szervek között, mert sajnos, a legtöbb tankönyvben ez igy szokásos.

Merevedése

A csikló barlangostest rendszere gyorsan telítődhet vérrel, s ezáltal megnagyobbodik és merevvé válik. Az ezt előidéző vérteltséget tumeszcenciának (lat. tumescere= növelni) is nevezik.

A hüvely- és a húgycső-nyílás

A hüvelynyílás a húgycsőnyílás alatt található, amely a női testnél a nemiszervektől független és csak a húgyhólyag kiürítését szolgálja. Mindenesetre egyes nőknél az orgazmus során a húgycső melletti, prosztatához hasonló mirigyek váladékának ejakulációjára is sor kerülhet a húgycsőnyíláson keresztül. Ez utóbbi igen kicsiny, s a csikló és a sokkal nagyobb hüvelynyílás között található. Az újszülöttek hüvelynyílását általában részben elzárja egy vékony bőrréteg, a szűzhártya.

A szűzhártya

A szűzhártya biológiai funkciója nem ismeretes. Néhány ókori, sőt, mai kultúrában a szüzhártyának azonban valamilyen pszichoszociális jelentőséget tulajdonítanak.

A szűzhártya pszichoszociális jelentősége

Bizonyos hiedelmek szerint a sértetlen szűzhártya a nő „szűzességét”, vagyis szexuális tapasztalatlanságát bizonyítja. Ezért is hívják többnyire „szűzhártyának”, ami azonban babona. A szűzhártyán általában több lyuk van, amelyek rugalmasak és lehetővé teszik egy ujj, vagy akár egy pénisz bevezetését. Másrészt a szűzhártya számos lánynál könnyen megreped, nemcsak közösülés, hanem tamponhasználat, vagy testi erőfeszités, sport révén is. Néhány esetben a szűzhártya teljesen hiányzik. Azonkivül meggondolandó, hogy a sértetlen szűzhártyájú lányok esetleg már szeretkeztek orálisan, vagy análisan

A szűzhártya különböző formái

A szűzhártya igen különböző formájú lehet. Néha csaknem teljesen elfedi a hüvelynyílást, máskor több kisebb, vagy egy nagyobb nyílás van rajta. Utóbbi esetben úgy tűnhet, mintha szakadt lenne, holott valójában sértetlen.

Fájdalmas-e a szűzhártya szakadása?

A szüzhártya szakadása kissé kellemetlen lehet, s együtt járhat némi vérzéssel. Komolyabb fájdalom azonban nem várható. A hüvelynyílás két oldalán, a szűzhártya széle és a kisajkak között találhatók a Batholin-mirigyek (amelyek a férfitest Cowper-mirigyeinek felelnek meg). Ezek a mirigyek egy csekély, színtelen sikosító folyadékot választanak ki. A legtöbb sikosító folyadékot azonban közösüléskor maga a hüvely termeli.

Belső női nemi szervek

Belső női nemi szervek: a két petefészek (ováriumok), a két petevezeték, a méh (uterus) és a hüvely (vagina).

A petefészkek

Helyzete, alakja és funkciója

A petefészkek (női ivarmirigyek vagy gonádok) az alhasban, a méh két oldalán találhatók. Két diónagyságú szerv, amelyeknek kettős funkciója van:

1. petesejteket termelnek, majd leadják azokat a petevezetéknek.

2. hormonokat is termelnek, amelyeket a vérkeringésbe juttatnak.

Petesejtek termelése

Mielőtt egy lány megszületik, petefészkeiben már megvan minden sejt, amelyek később petesejtté fejlődnek. Ezeket korai szakaszukban őspetének (oogonien) hívják. Később primer oocitákká fejlődnek, végül pedig érett petesejtekké (ova).

Az oociták - nagy, de lassan csökkenő mennyiség. A petesejttermelés – oogenezisnek is nevezik - a női főtuszban kezdődik, de már a születés előtt befejeződik. Igy minden újszülött lánynál kb. 400,000 oocita található, amelyek közül igen sok fokozatosan elhal, igy a pubertás kezdetén még kb. 30,000 marad. 30 éves korig ez a szám kb. 10,000-re csökken, s a menopauza idején már egy sem marad.

Az érett petesejtek (ova) - csekély, havonta termelt mennyiség

Ha a pubertásban megindul a petesejt-termelés, akkor a petefészkekben a menopauzáig havonta egy, vagy néhány érett petesejt keletkezik. Igy a nő termékeny évei során 400 érett petesejtet termel. Ezek közül természetesen csak néhány játszhat szerepet a fogamzásban. Mindez nagyban ellentétes a férfiak ondósejt-termelésével (naponta sokmillió ondósejt a pubertástól az öregkorig).

A havi petesejt-érés

Az érett petesejt fejlődése több lépésben történik:

Minden oocita segédsejtek hólyagjába ágyazódik, amelyek a petefészek külső rétegében találhatók. A hormonok hatása következtében havonta egy ilyen sejtcsoport növekszik hólyagocskává, s láthatóvá válik a petefészek felületén. Az ilyen hólyagocskákat Regnier de Graaf (1641-1673) holland anatómus nyomán – Graaf-tüszőnek is nevezik. A tüsző-növekedés alatt megosztódik a primer oocita – amely, mint minden más sejt, 46 kromoszómát tartalmaz – két, igen különböző nagyságú részre: egy viszonylag nagy, másodlagos oocitára és egy kis, sejtplazma nélküli pollentestre. Ennek során a kromoszómák száma megfeleződik: 23 kromoszóma (köztük egy X-kromoszóma) jut a másodlagos oocitába és a pollentestbe. Utóbbi azonban elhal és feloszlik.

Csak a másodlagos oocita fejlődik tovább. Először úszkál a növekvő tüsző folyadékában, mignem az megreped és igy kisodródik belőle. Ez a folyamat az ovuláció. A másodlagos oocitát aztán az egyik petevezeték felveszi és továbbítja a méh felé.

A másodlagos oocita újra két, egyenlőtlen méretű részre osztódik: egy viszonylag nagy, érett petesejtre és egy kis, másodlagos pollentestre. Ezuttal azonban a kromoszómák száma nem feleződik, igy mindegyik rész 23 kromoszómát tartalmaz (köztük egy X-kromoszómát). Az osztódás azonban csak a megtermékenyítés után következik be. Miközben a pollentest itt is elhal, az érett petesejt 23 kromoszómájával egyesül a spermium 23 kromoszómájával. Igy új sejt keletkezik, 46 kromoszómával. Ezt az új sejtet (a megtermékenyített petesejtet) hívják zigotának.

A hormontermelés

A petefészkek (éppúgy, mint a herék a férfitestben) hormonokat is termelnek. Ezeket a gonadális hormonokat gyakran ’női’ és ’férfi’ hormonoknak nevezik (ösztrogének és androgének). Ám ez félrevezető, mert mindkét hormonfajta termelődik a női és férfi testében egyaránt. Csak a relativ arányuk különböző. A petefészkek az ösztrogénen és androgénen kívül a pubertástól kezdve még progeszteront is termelnek. Ez a hormon fontos szerepet játszik a női termékenységben.

A petevezetékek

Helyzetük, formájuk, funkciójuk

A petevezetékek a petefészkektől a méh felé, az érett petesejtek célja felé vezetnek.

Ott ugyanis, ha megtermékenyültek, beágyazódhatnak. A petefészkek közelében a petevezetékek széles, nyitott végei ujjakhoz hasonló nyúlványokkal rendelkeznek, amelyek mozgásukkal felfogják és magukba vezetik az ovuláció során szabaddá vált, érett petesejtet. A petevezeték szőrszerű kinövései és falának összehúzódásai a petesejtet továbbítják. Egyuttal azonban utat nyitnak a felfelé törekvő spermiumoknak is. A petesejt megtermékenyítése általában a petevezeték felső részében történik.

A méh

Helye, alakja és funkciója

A méh (lat. uterus) egy izmos szerv, amely kb. az alhas közepén, valamivel a petefészkek alatt található. Kb. 7 cm hosszú és egy fordított körtéhez hasonló. A petevezetékek a méh felső részébe torkollnak, jobbról és balról. A méh teste előlről érinti a húgyhólyag tetejét, s a keskenyebb alsó részétől egy enyhe szűkület választja el. Ez az alsó rész a méhnyak (lat. cervix), amely benyúlik a hüvely belső végébe. A méhnyaknak van egy kis nyílása, a méhszáj, amelyen át a spermiumok a hüvelyből a méhbe juthatnak. A méhszájat általában elzárja egy sűrű nyákcsepp, s csak a peteérés idején válik átjárhatóvá.

A méhfal három rétege

1 .A külső réteg, a perimetrium,

2. A középső izomréteg, a miometrium és

3. A belső nyálkás réteg, az endometrium.

Az endometrium részben havonta újraépül, hogy lehetőleg elősegítse egy megtermékenyített pete beágyazódását. (Implantáció) Ha ez nem következik be, akkor a szövet legnagyobb része leválik és a menstruáció során a méhnyakon és a hüvelyen keresztül kiürül a szervezetből.

A méh a terhesség alatt

A terhesség alatt a méh kiszélesedik a benne növekvő magzatnak megfelelően. Az endometrium sajátos szerkezete nagy kitágulást tesz lehetővé, s aztán a szülés során biztosítja a szükséges tolófájásokat, amelyek a magzatot a hüvelyen át kinyomják. A méhizmok az orgazmus során is összehúzódnak.

A hüvely

Helye, alakja és funkciója

A hüvely (lat. vagina) kb. 8 – 10 cm hosszú, izmos cső, amely a méhnyaktól egy külső nyílásig terjed, amely a vulva egy részét képezi. A hüvelynek 3 fő funkciója van:

1. Lehetővé teszi a menstruációs vér kifolyását.

2. A közösülés során felveszi a péniszt és az ejakulált ondót,

3. A szülésnél lehetővé teszi a gyermek világra jöttét.

A hüvelyfalak

A hüvely legtöbbször egy összelapult cső, tehát inkább csak lehetséges, mint valóságos üreg. Belső felszíne – hasonlóan a szájhoz – lehetővé teszi különböző mikroorganizmusok létezését egy ökológiai egyensúlyban, amely azonban kémiai hatások révén kívülről megzavarható. Ezért nem ajánlatos a nőknek hüvelyspréket vagy hasonló szereket használni. A hüvely önmagát tisztítja és egy sajátos fertőzésvédelemmel is rendelkezik. Az egymáshoz símuló hüvelyfalak sok nyáktermelő sejtet és vérereket tartalmaznak, de mirigyeket nem, és csak kevés idegvégződést. Szexuális izgalom esetén sikosító folyadékot bocsátanak ki a koitusz megkönnyítésére. Enélkül a közösülés mindkét résztvevő számára fájdalmas lenne.

A hüvely a közösülésnél

Közösülésnél a hüvely alkalmazkodik a kis, vagy a nagy péniszhez egyaránt. Ám előfordulhat, hogy a hüvely alsó része olyan laza, hogy a péniszt már nem tartja szorosan. Ez lehet egy szülés , vagy egyszerűen az öregedés következménye. Fordított esetben a hüvelynyílás olyan görcsösen elzáródhat, hogy a pénisz nem tud behatolni. Ezt az akaratlan hüvelygörcsöt nevezik vaginizmusnak. Az ilyen problémák általában viselkedésterápiával, vagy megfelelő gyakorlatokkal megoldhatók. Az egyik ilyen gyakorlat a medencefenék izmait (musculus pubococcygeus) erősíti. Ezt a gyakorlatot minden nő, bármikor és bárhol gyakorolhatja. Kegel-gyakorlatnak nevezik első ajánlója, a 20. századi amerikai nőgyógyász, Arnold H. Kegel nyomán.

Ejakuláció a húgycsőből?

Egyes nők az orgazmus során némi folyadékot spriccelnek ki a húgycsőből. Sokáig azt hitték, hogy ez csak vizelet lehet. Mások szerint a folyadék a hüvelyből jön. Valójában azonban egy prosztata-váladékszerű folyadékról van szó, amely a húgycsőből jön. Azokból a mirigyekből származik, amelyek a húgycső körül vannak (parauretrális mirigyek). Ezek a mirigyek egyes nőknél olyan fejlettek, hogy a prosztatához hasonlóan elegendő váladékot termelnek az ejakulációhoz. E mirigyeket ezért „női prosztatának” is nevezik, s anatómiailag is megfelelnek a férfi prosztatának, amely szintén a húgycsövet övezi. (A női magömlés természetesen nem tartalmaz ondósejteket.)

A G-zóna

Míg a női ejakuláció igen ritka, sok nőnél található egy különleges, mechanikus ingerlésre érzékeny zóna, amely a hüvely elülső falán tapintható. Ez az erogén zóna (amely nemcsak egy pont!) valószínűleg kapcsolatban áll az uretrális mirigyekkel. Ingerlés hatására megduzzad és elősegítheti egy igen intenziv orgazmus létrejöttét. Ezt a zónát (röviden: G-zónát) Ernst Gräfenbergről (1881—1957), a német-amerikai nőgyógyászról nevezték el, aki azt 1950-ben elsőként írta le.

Hasonló struktúrák a nemi szervekben

Az először differenciálatlan embrio „automatikusan” női irányban fejlődik, de aztán „férfi” hormont, tesztoszteront fog kapni. Ha ez elmarad, akkor az újszülöttnek női nemi szervei lesznek. A tesztoszteron hormon megjelenése viszi az eleinte differenciálatlan embriót a férfivé fejlődés útjára. Igy lesz az újszülöttnek férfi nemi szerve.

Minthogy azonban mind a női, mind a férfi nemi szervek ugyanabból az embrionális sejtmasszából származnak, bennük még később is felismerhetők az egymásnak megfelelő, homolog struktúrák.

Női Petefészkek húgycső kis (belső) ajkak nagy (külső) ajkak csikló Bartholin-mirigyek parauretrális mirigyek („női prosztata”)

Férfi Herék a húgycső prosztatában levő része a húgycső péniszben levő része herezacskó pénisz Cowper-mirigyek Prosztata

A menstruációs ciklus

A nő a serdülőkorban válik fogamzóképessé, s ezt a képességét a változás korában veszti el, kb. 50 éves korában, vagy nem sokkal később. Mindenesetre fogamzóképes éveiben is csak havonta egyszer, viszonylag rövid ideig eshet teherbe, amikor az egyik petefészke érett petesejtet termel. E folyamat havonta történő ismétlődését és az ezzel kapcsolatos testi változásokat nevezik női (menstruációs) ciklusnak. Legfontosabb külső jele a hüvelyből történő havi vérzés, a menstruáció (lat. mensis= hónap). Ezért beszélünk menstruációs ciklusról.

Első és utolsó menstruáció

A legtöbb lány 11—13 éves kora között éli át első menzeszét (gr. Menarche). Előfordulhat, hogy utána több, mint egy hónap telik el a következő menstruációig. Ebben a korban ugyanis a menstruációs ciklus még szabálytalan. Csak később áll be a megbízható sorrend. A nők menstruációs ciklusának időtartama 28—35 nap. Azonban szabálytalanságok bármikor előfordulhatnak, s ezek is normálisak. Az idősebbé válással a szabálytalanságok gyakoribbá válnak, s a változás éveiben a menstruáció teljesen megszűnik. Ezt követően beszélünk menopauzáról.

A menstruációs ciklus fázisai

Az orvosi tankönyvek a menstruációs ciklust két, három, négy, vagy még több szakaszra osztják. Itt most egy hármas beosztás tűnik elegendőnek:

A menstruációs ciklus három fázisa (A menstruáció utolsó napjától számítva)

1. Előkészület az ovulációra (vagyis a peteérésre)

Az endometrium a menstruáció után kezd növekedni

2. Az implantáció, vagyis a beágyazódás) előkészítése

Az endometrium készen áll a megtermékenyített petesejt befogadására

3 Menstruáció (vagyis a havi vérzés)

Ha nem történik implantáció, az endometrium lebomlik, a menstruációval kiürül, s a ciklus előlről kezdődik.

Mutatók:

A. Endometrium B. Nyákcsepp a méhnyakban C. Az endometrium lebomlik és kilökődik D. A méhnyak megnyílik és a nyákcsepp kilökődik.

A menstruációs ciklus három szakasza

(A menstruáció első napjától számítva)

Mutató:

FSH: Follikulusz stimuláló hormon

E : ösztrogén

LH: Luteinizáló hormon

P : progeszteron.(Figyeljük a progeszteronszint jelentős emelkedését az ovuláció utáni 24 órában)

A menstruációs ciklus funkciója

A menstruációs ciklus alapfunkcióját így foglalhatjuk össze:

Előkészíti az endometriumot, vagyis a méh belső nyálkahártyáját az implantációra, vagyis a megtermékenyített petesejt beágyazódására. Ha elmarad az implantáció, az endometrium felbomlik és a menstruáció, a havi vérzés során a hüvelyen keresztül kilökődik.

Amikor ez a vérzés véget ér, az egész ciklus újra kezdődik. Elméletileg a ciklus leírása bármelyik fázisával kezdődhet. Orvosi számítások céljából pl. a menstruáció első napjával kezdik, s tart a következő menstruáció előtti napig. A jelen összefüggésben azonban praktikusabb a peteéréssel és az endometrium növekedésével kezdeni.

A jobb megértés céljából a menstruációs ciklus 3 fázisát külön írjuk le:

1. Az ovuláció előkészítése

2. Az implantáció előkészítése

3. Menstruáció

Az ovuláció előkészítése

A menstruáció után az endometrium igen vékony. Azonban fokozatosan vastagszik az ösztrogén hormon hatására, amit a petefészkek termelnek. A növekvő ösztrogénszint néhány Graaf-tüsző növekedését is serkenti, amelyekben az éretlen petesejtek úszkálnak. Ám csak az egyik tüsző fejlődik erősebben, a többi visszafejlődik. Kb. két hét elteltével a tüsző megreped és szabaddá teszi a petesejtet. Ezt nevezik ovulációnak. Ekkor az endometrium már vastag és készen áll egy esetleges beágyazódásra.

Az ovuláció kb. 14 nappal a következő menstruáció kezdete előtt következik be.

Ez azt jelenti, hogy ha nem történik beágyazódás, akkor az endometrium felbomlik és 14 nappal később kilökődik. Visszafelé számolva: a 28 napos menstruációs ciklusnál az ovuláció a 14. napon történik, a 35 napos ciklusnál a 21. napon. Más szóval: az ovuláció és a menstruáció közti időtartam viszonylag állandó. Ám a menstruáció és a következő ovuláció közti időtartam jelentősen eltolódhat. Ezt különösen a fogamzásgátlás (főleg az un. ritmusmódszer) szempontjából érdemes figyelembe venni.

Az implantáció előkészítése

Röviddel az ovuláció előtt a petesejtet tartalmazó tüsző egy új hormont, a progeszteront kezdi termelni. Az ovuláció után e hormon termelése fokozódik. A megrepedt tüsző ugyanis un. sárgatestet (lat. corpus luteum) képez, hogy több progeszteront és ösztrogént is termelhessen. E hormonok hatására válik legvastagabbá és a beágyazódásra legalkalmasabbá az endometrium

Az ovuláció után a petesejt az egyik petevezetékben elindul a méh felé. Néhány órán belül megtörténnek az érés utolsó lépései, s ezzel már alkalmas a megtermékenyítésre. A megtermékenyítés után sejtcsomóvá fejlődik, amely kb. 3 nap mulva eléri a méhet. További 3-4 nap mulva megkezdi beágyazódását az endometrium őt védő és tápláló szövetébe. Ezzel kezdődik a terhesség. A terhesség karban tartja a sárgatestet, s ezzel a progeszteron és az ösztrogén termelését is. Igy nem kerül sor újabb ovulációra és az endometrium nem bomlik le. Más szóval: a menstruációs ciklus megszakad és nem lép a következő szakaszba.

Menstruáció

A megtermékenyítés csak az ovuláció utáni 24 órában lehetséges. Ha a petesejt ebben az időszakban nem találkozik egy spermiummal, akko elhal és felbomlik. Minthogy nem kerül sor implantációra, nincs szükség a vastag endometriumra, így az hamarosan felbomlik és a hüvelyen keresztül kilökődik. A kilökött anyag főleg nyálkából, szövet-maradványokból és különböző mennyiségű vérből áll. Ez az un. menstruáció általában 3—5 napi tart.

A menstruációs ciklus: néhány gyakorlati kérdés

A menstruációs ciklus kapcsán adódik néhány gyakorlati kérdés:

1.Rossz közérzet a menzesz előtt és alatt

2.Tamponok és intim-betétek

3. Közösülés a menzesz alatt

Rossz közérzet a menzesz előtt és alatt

„Periódusa” alatt egy nőnek rossz közérzete lehet, például fejfájások, hátfájások vagy alhasi görcsök miatt. Egyes nőknél ezek a tünetek már néhány nappal a menzesz előtt jelentkeznek. Az ilyen „premenstruális” panaszok általában gyógyszerekkel megszűntethetők, vagy legalábbis enyhíthetők. Csak ritkán kell a megszokott napirenden változtatni. A menstruáló nő akár sportolhat is.

Tamponok és intimbetétek

Napjainkban sok nő hord tamponokat menstruációja alatt. Ezek vattából, vagy más, szívóképes anyagból készülnek. A hüvelybe kerülnek, ahol felszívják a menstruációs folyadékot. Amíg elég gyakran cserélik őket, addig használatuk viszonylag problémátlan. Mindenesetre ennek során előfordulhatnak bakteriális fertőzések, s igy az orvosok inkább az intimbetétek használatát ajánlják, mert azok a vulvára helyezve meggátolják a kórokozók hüvelybe kerülését. Erősebb havi vérzésnél ezek megfelelőbbek.

Közösülés a menstruáció alatt

A multban sok társadalomban szigorúan tilos volt a menstruáció alatti közösülés. A nőket ebben az időszakban „tisztátalannak” tartották, s olyan hiedelem is volt, hogy az ilyenkor történő közösüléstől a férfi megbetegszik. Az újabb kutatás azonban megmutatta, hogy az ilyen nézeteket semmilyen tény nem támasztja alá. Az egészség szempontjából semmi ok sincs a közösülés kerülésére a menstruáció során. Valójában egyes nők éppen ilyenkor különösen reagálóképesek. Sok pár mégis vonakodik, talán esztétikai okok miatt. Ez esetben ajánlatos lenne pesszáriumot használni. Ez ugyanis nemcsak a menstruációs vért tartja vissza, hanem a fogamzást is akadályozza. A spermiumok ugyanis a női testben napokig életképesek, a menstruációs ciklusok pedig szabálytalanok lehetnek. A korai ovulációt sosem lehet biztosan kizárni.

A menopauza

A nők általában a 45 és 50.-ik életévük között állapítják meg, hogy „periódusaik” szabálytalanná válnak és végül teljesen elmaradnak. A menstruációk végleges abbamaradását menopauzának nevezik (gr. Men= hónap, pauomai= abbamarad). A „klimaktérium” mint átfogóbb megjelölés azokra az általános testi és lelki változásokra utal, amelyek ebben az új életszakaszban a nőket jellemzik.

A menopauza tünetei

Ahogy már láttuk, az oociták száma az évek során fokozatosan csökken. Egyuttal csökken a hormontermelés, amely a menstruációs ciklust fenntartja. A hormonháztartás ebből következő átállása egyes nőknél olyan kellemetlen tüneteket okozhat, mint a fejfájások, szédülések, levertség, álmatlanság és depresszió. Ismételten sor kerülhet másodpercekig, vagy percekig tartó un. „hőhullámokra”, rövid fázásokkal és izzadással. Az ilyen és hasonló panaszok megfelelő hormonkezeléssel enyhíthetők vagy elkerülhetők. A klimaktérium legtöbb esetben nem tart két évnél tovább.

A fogamzóképesség fokozatos elvesztése:

Bár ebben az időszakban a menstruációk egyre ritkábbá válnak, az ovulációk és velük a terhesség még mindig lehetséges. Ezért az a nő, aki nem akar terhes lenni, továbbra is gondoskodjon a fogamzásgátlásról. Csak egy menstruáció nélküli év után lehet biztos abban, hogy többé nem fogamzóképes. Ennek elvesztése azonban nem befolyásolja a nő szexuális reagálókészségét. Valójában sok nőnél a szeretkezés iránti fokozott érdeklődés mutatkozik, hiszen már nem kell félniük egy nem kívánt terhességtől.

A női mellek

Formájuk és funkciójuk

Bár a gömbölyded női mellek szűkebb értelemben nem nemiszervek, általában fontos szerepet játszanak a szexuális vonzalom és izgalom terén. Ezenkívül persze az újszülött táplálását szolgálják. A mellek tehát szerepet kapnak az erotikában éppúgy, mint a fajfenntartásban.

A női mellek két párnája zsírból és kötőszövetből áll, s bennük tejmirigyek találhatók. A szülés után ezek a mirigyek tejet termelnek, amit aztán a z emlőbimbókon keresztül adnak le. A mellbimbók símaizmokat és sok idegvégződést tartalmaznak. Ezért érintésre érzékenyek, s szexuális izgalom hatására merevednek. A mellbimbók udvara rózsaszín, a terhesség révén – és alatt – azonban sötétebbé válik. Az emlők a pubertás során hormonális hatások révén fejlődnek ki. Alakjuk és méretük örökletesen meghatározott.

Szexuális jelentőségük

A melleknek sok férfi és nő számára szexuális jelentősége van. Ám ahogy egyébként is a szex terén, a kedvtelések itt is nagyon különbözőek. Egyes kultúrákban a hosszú, lógó mellet tartják kívánatosnak, máshol a kemény, kerek melleket. Egyesek a nagy, mások a kis melleket kedvelik. Az ilyen szépségideálok országonként és generációként változnak. De ugyanazon kultúrán belül is nagyon különböznek egyénileg a szexuális kedvtelések.

A férfi mellek

A férfiaknak is van mellük, bár kevésbé fejlett. De a férfiak mellbimbói is érzékenyek és szexuális ingerlés hatására merevedhetnek. A férfimellek azonban csak fejletlen, jelzésszerű tejmirigyeket tartalmaznak. Tejet is csak egyetlen egyszer, a születéskor adnak. Egy újszülött testében még működnek az anyai hormonok és igy mellbimbói még tartalmaznak egy kevés colostrumot, a tej egy előanyagát. Ez az „újszülött-tej” mindkét nemnél előfordul, de csak rövid ideig.

2. Férfi nemi szervek

1. Pénisz (Hímvessző)

2 .Barlangos test (egy pár)

3 Szivacsos test

4 Fityma

5 Makk

6 Húgycsőnyílás

7 Herezacskó

8 Herék

9 Mellékherék

10 Ondóvezeték

11 Ondóhólyag (egy pár)

12 Húgyhólyag

13.Dülmirigy (prosztata)

14. Húgycső

15. Cowper-mirigy (egy pár)

A férfi külső nemi szervei

A férfi külső nemi szervei a pénisz (hímvessző) és a herezacskó.(skrotum). A heréket és mellékheréket amelyek a herezacskóban vannak, rendszerint a belső szervekhez számolják, bár a hasüregen kívül található.

A pénisz

A pénisz (lat: farok) egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv. Pontosabban: a pénisz egész hosszában három szivacsos test található, amelyek közül kettő a pénisz felső részén, párhuzamosan halad (a két corpora cavernosa), a harmadik pedig az alsó oldalán (corpus spongiosum). Az utóbbiban fekszik a húgycső, amelyen át a vizelet és az ondó kiürülhet.

Erekció

A pénisz nagy artériái a három szivacsos testet igen gyorsan vérrel telíthetik, s így megnövelhetik és megmerevíthetik. Ezt a vérbőséget tumeszcenciának nevezik (a latin tumescere= megnövel igéből). Ennek látható és érezhető következménye az erekció (lat.= felállás). Viszont ha a vér kiürül a szivacsos testekből, akkor megszűnik az erekció. A pénisz erekcióját legtöbbször a szexuális izgalom váltja ki, de lehet ennek más oka is. Az erekció általi növekedést a pénisz laza bőre teszi lehetővé.

Fityma

A pénisz külső végén a laza bőr redőt képez, ez az un. fityma (lat. praeputium). A fityma rendszerint befedi a pénisz csúcsát, az un. makkot (lat. glans). Az erekció során azonban a makk előbújik a fityma alól és teljesen láthatóvá válik.

Makk

A makk rendszerint vastagabb, mint a pénisztest. Tulajdonképpen a corpus spongiosum meghosszabbodása, s benne van a húgycső külső nyílása. A makk felszíne számtalan idegvégződéssel ellátott, s így érintésre nagyon érzékeny, különösen a peremén. Ezzel a szexuális élvezet szempontjából is igen fontos lehet. A makk alsó része egy vékony szövet, a frenulum révén kapcsolódik a fitymához. A makk peremén, a fityma alatti mirigyek egy sajtszerű anyagot választanak ki, ez a szmegma. Ha a fityma nagyon szűk, ez a szmegma összegyűlhet és kellemetlen ingerületeket okozhat. A napi testápoláshoz mindenképpen hozzátartozik a makk megmosása és a szmegma eltávolítása. Ehhez a fitymát vissza kell húzni.

Körülmetélés

A fityma szűkülete, az un. fimózis gyakran szükségessé tesz egy kis műtétet, az un. körülmetélést, melynek során többnyire az egész fitymát eltávolítják. Ez a műtét régóta hagyományos a zsidóknál és a muzulmánoknál, de rutinosan végzik az USA-ban is, ahol születése után csaknem minden fiút körülmetélnek, függetlenül a vallásától. A körülmetélésnek semmilyen hatása sincs a szexuális teljesitő képességre. Fent: védőpaizs (barcel), amelynek nyílásán keresztülhúzzák a fitymát. Alul: egy körülmetélő kés.

Körülmetélés vallási okokból

A zsidók és a muzulmánok számára a körülmetélésnek vallásos jelentése van, ugyanis Ábrahám õsatyának Istennel való szövetségét szimbolizálja. A kép hagyományos, zsidó körülmetélési eszközöket ábrázol.

Péniszméret

A pénisz átlagos hossza felnőtt férfinél ernyedt állapotban kb. 7 és 10 cm között, merevedés után pedig 13 és 18 cm között van. Mindenesetre jelentős egyéni különbségek fordulnak elő. A pénisz nagyságának azonban semmi köze sincs a testmérethez, a bőr színéhez, vagy a szexuális teljesítőképességhez. Egy kis termetű férfinek akár nagyobb pénisze lehet, mint egy nagyra nőttnek (és megfordítva is!); egy „fehér” férfinek nagyobb pénisze lehet, mint egy „feketének” (és megfordítva is), és egy kis péniszű férfinek több orgazmusa lehet, mint egy igen nagy péniszűnek (és megfordítva is). Azonkívül: egy pénisz, amely ernyedt állapotban kicsinek tűnik, mereven ugyanolyan nagy lehet, mint az, amelyik ernyedten sokkal nagyobbnak látszott.

A péniszméret szerepe a közösülésnél

Egy kis méretű, merev pénisz ugyanazt a funkciót tölti be, mint egy nagyobb pénisz. A női hüvely bármely péniszmérethez alkalmazkodik, s minthogy a hüvelyfalak alig tartalmaznak idegvégződéseket, a nők élvezete nem annyira a péniszmérettől függ, mint inkább a hüvelyt körülvevő izmok erősségétől, valamint pszichogén tényezőktől. Ugyanez érvényes az anális közösülés élvezetére. A végbélnyílás záróizmain túl, a végbélben már semmit nem lehet érezni. (Ez az oka annak is, hogy miért nem érzik az esetleges sérüléseket, amikor hosszú és kemény tárgyakat vezetnek a végbélbe.)

A herezacskó

A herezacskó egy bőrtasak, amelyben a herék találhatók, s a pénisz gyökerénél, a combok között lóg. A herezacskó bőre sötét és sok izzadságmirigye van. Belseje két különálló részből áll, mindegyikben egy herével és annak ondófonatával, amely a hasüregbe vezet. Ennek része egy vékony csatorna, a vas deferens (lat. levezető cső) , amelyen át a spermiumok haladnak. Ezt a csatornát (vas) a sterilizáció (vasektomia) során átszakítják. Az ondófonat ezenkívül ereket, idegeket és izmokat tartalmaz. Bizonyos ingerek, főleg alacsony hőmérséklet hatására ezek az izmok összehúzódnak, s ezzel a herék közelednek a hashoz. Éppígy reagál a herezacskó bőre, amitől aztán vastagnak, ráncosnak tűnik. A herezacskó persze rendszerint lazán lóg, s bőre vékony és sima. Valójában egy termosztát funkcióját tölti be, hiszen stabil hőmérsékletet biztosít a herék számára a spermiumok állandó termeléséhez. Ennek a hőmérsékletnek mindig kicsit alacsonyabbnak kell lennie, mint a test egészének hőmérséklete.

A belső nemi szervek

A férfi belső nemi szervei a herék, amelyek hormonokat és spermiumokat termelnek, aztán egy csatornarendszer, amely a spermiumokat szállítja és tartalékolja, továbbá néhány olyan szerv, amelynek váladéka az ondófolyadék alkotó része.

Herék helye, alakja és funkciója

A herék (férfi nemi mirigyek vagy gonádok) az embrió hasüregében alakulnak ki. Ám rendszerint még a születés előtt leszállnak a herezacskóba. Az ivarérett férfinél a herék két, kb. 4 cm hosszú, ovális testből állnak, amelyek két külön burokban, a herezacskóban (vagyis a hasüregen kívül) függnek. Mindkét here kb. egyforma méretű. A bal here rendszerint kicsit lejjebb lóg és igy nagyobbnak tűnhet. Kettős funkciójuk:

1 Csirasejteket (spermiumokat) termelnek, amelyek egy csatornarendszeren keresztül továbbítódhatnak, s végül kilökődhetnek.

2 Hormonokat termelnek, amelyeket közvetlenül a vérkeringésbe juttatnak.

A csirasejtek termelése

Egy here több száz kis részlegből áll, amelyek hajszálvékony, sűrű csatornácskákat tartalmaznak. Ezekben képződnek a csirasejtek vagy spermiumok, vagyis itt történik a spermatogenezis. A folyamat a pubertással kezdődik és az egész életen át tart. A spermiumtermelés három lépésben történik:

1. Az első lépés

Az első lépés azokkal a sejtekkel kezdődik, amelyek a herecsatornák belsejét alakítják. Ezeket a sejteket spermatogoniáknak, vagy ősondósejteknek hívják, s mint minden más sejtnek, 46 kromoszómájuk van, köztük egy X és egy Y kromoszóma. Osztódás révén mindenegyes ilyen ősondósejtből két azonos sejt keletkezik. Az egyik sejt a régi sejtet pótolja, a másik viszont a csatornák közepére vándorol. Ezt nevezzük primer spermatocitának.

2. A második lépés

A primer spermatociták nem duplázódnak meg sejtosztódással a többi sejtekhez hasonlóan, hanem egy un. redukciós osztódással „feleződnek” úgy, hogy két új sejt keletkezik, amelyek egyike csak 22 kromoszómával plusz egy Y-kromoszómával rendelkezik, a másik pedig 22 kromoszóma mellett egy X kromoszómával. A két új sejtet szekunder spermatocitának nevezik. Mindkettőnek csak 23 kromoszómája van.

3. A harmadik lépés

A szekunder spermatociták tovább vándorolnak a csatorna közepére, s ennek során normális sejtosztódással megduplázódnak. Az igy keletkezett négy új sejtet spermatid-nak hívják. Ezek a spermatidok megváltoztatják alakjukat, hosszú farkat növesztenek és érett csirasejtekké, spermiumokká válnak. A fejlődés e három lépése összesen kb. 64 napig tart. Ahogy e fejlődés mutatja, kétféle spermium van: az egyiknek egy X kromoszómája (és 22 más kromoszómája), a másiknak egy Y kromoszómája (és 22 más kromoszómája) van. Igy tehát amikor egy csirasejt megtermékenyít egy petesejtet, ha X-kromoszómát visz be, akkor lány, ha Y-kromoszómát, akkor fiú keletkezik.

Hormonok termelése

A férfi és női gonádok (herék és petefészkek) bizonyos hormonokat is termelnek. Ezeket a gonadális hormonokat gyakran férfi hormonoknak (androgének) és női hormonoknak (ösztrogének) nevezik. Ez azonban tulajdonképpen téves, mert mindkét fajta hormon egyaránt előfordul minden férfi és női testben. Csupán a mennyiségük és

a keverékarányuk különböző.

Prepubertás

A pubertás előtt az androgén- és ösztrogénszint a fiúknál és lányoknál nagyjából egyforma.

Pubertás

Serdülőkorban az egyensúly eltolódik: a férfitestben az androgénszint magasabb lesz, mint az ösztrogénszint, a női testben pedig az ösztrogénszint sokkal magasabb, mint az androgénszint. A férfitestben az androgénszint emelkedése a másodlagos férfi nemi jegyek kialakulását eredményezi. A hormonok szerepét az emberi testben még ezután kell pontosan tisztázni. Néhány alapvető tény azonban már bizonyos. Bár a „nemi hormonok” nélkülözhetetlenek a fiúk és lányok testi fejlődéséhez, ilyen hormonok nélkül is szexuálisan aktivvá lehet válni, mert az emberi szexuális viselkedés nemcsak hormonálisan meghatározott.

Felnőttkor

Ha a nemi érés bekövetkezett, a felnőtt férfiak és nők bizonyos határokon belül nemi hormonok nélkül is szexuálisan aktívak lehetnek. Ez a menopauza utáni nőknél régóta ismert. Petefészkeik már nem termelnek hormonokat, ám a nők szexuális potenciája emiatt nem kell, hogy csökkenjen. Ez persze valahogy a férfiakra is érvényes. Néhányan még egy kasztráció után is aktivak maradhatnak szexuálisan, mert a szexuális aktivitásnak sokféle formája lehet, s legnagyobbrészt szociális hatások befolyásolják, amelyek a hormonműködéstől teljesen függetlenk. Egyébként is meghatározás kérdése, hogy mit értünk szexuális aktivitás alatt. Mindenesetre kétségtelen, hogy már a serdületlen gyermekek is átélhetnek orgazmust.

A nemi csatornák rendszere

Helyük, alakjuk és funkciójuk

A csirasejtek (spermiumok) egy csatornarendszeren keresztül jutnak a herékből arra a helyre, ahonnan elhagyhatják a testet. Ezek a párosan elhelyezkedő csatornák tartalmazzák a mellékheréket (epididimydák), az ondóvezetékeket (vas deferens) és az ejakulációs utakat. A heréktől a hasüregbe vezetnek, ahol végül a húgycsőbe torkollnak, amely nemcsak vizeletet, hanem – az ejakuláció során – spermiumokat is tud üríteni.

A mellékherék (epididimidák)

A herecsatornákban állandóan termelt csirasejtek a gyüjtőcsatornákba vándorolnak, amelyek a herék felszínén találhatók. Az ilyen gyüjtőcsatornát mellékherének vagy epididimisznek hívják (többeszám: epididimidák) és kb. 6 cm hosszú. Minthogy azonban vastag gombolyagot képez, nem tűnik hosszabbnak, mint maga a here. Egy csirasejtnek több hétre van szüksége, hogy átvándoroljon e gyüjtőcsatornán, s eközben kialakítja sajátos mozgáskészségét.

Az ondóvezetékek (vasa deferentia)

Amikor a csirasejtek átvándoroltak a gyüjtőcsatornákon, elérnek egy rövid, viszonylag egyenes folyosót, az ondóvezetéket (lat. vas deferens, többes: vasa deferentia). Ez a folyosó egy vékony cső, amely a herezacskóból a hasüregbe vezet. Alsó része a herezacskó bőrén keresztül kitapintható. Minthogy könnyű megtalálni, amennyiben egy férfi meddő kíván lenni, ezen a helyen a bőrön keresztül sterilizációs műtétet vagy vazektomiát lehet végezni. A hasüregben a két ondóvezeték nagy ívben megkerüli a húgyhólyagot, ahol megnagyobbodik és táskát képez; ez az ampulla. A spermiumok itt tárolódnak az ejakulációig. Az ampullába egy további folyosó, az ondóhólyag (lat. vesicula seminalis) csatlakozik, s aztán egy rövid csövet képez, az ejakulációs folyosót. A két ejakulációs folyosó a prosztatán (dülmirigy) belül halad, s ott a húgycsőbe torkollik. A spermiumok még viszonylag mozdulatlanok, mielőtt az ejakulációs csatornákat elérik. Főleg a csövecskék belső szőröcskéi és az izomösszehúzódások mozgatják azokat. Az ejakulációval azonban rögtön, élénken mozogni kezdenek. Ezt különböző forrásokból származó váladékok teszik lehetővé, amelyekkel együtt létrejön az ondó. Amint a spermiumok ebben az ondóban úsznak, teljes energiájukat kifejtik.

A húgycső ( urethra)

A húgycső egy rugalmas cső, amely a húgyhólyagtól a pénisz hegyéig vezet. (Nem szabad összecserélni a két húgyvezetékkel (az ureterekkel), amelyek a veséktől a hólyagba vezetnek.) A férfitestben a húgycsőnek két funkciója van: a vizelet, vagy az ondó kiürítése. (Bizonyos izomműködések következtében a vizelet és az ondó nem ürülhetnek egyidejűleg.) Míg a vizelet a hólyagból direkt a húgycsőbe kerül, a különböző folyadékokból álló ondó eltérő nyílásokon, a prosztatán keresztül kerül a húgycsőbe.

További belső szervek

Az ejakuláció után a csirasejteknek egy sűrű, tápláló és védő folyadékban, az ondóban kell úszkálniuk. Ez különböző váladékokból áll, amelyek több helyen lépnek be a húgycsőbe. A legfontosabb ilyen folyadékokat a következő szervek termelik:

Az ondóhólyagok (vesiculae seminales)

Az ondóhólyagok kis táskák, amelyek a húgyhólyag mögött, szorosan az ampullák mellett találhatók, közel a prosztata felső részéhez. Régebben úgy gondolták, hogy az ondóhólyagok egyszerűen a spermiumokat raktározzák. Mai ismereteink szerint viszont fő feladatuk egy váladék termelése, amely a prosztata váladékával együtt a spermiumok mozgékonyságát biztosítja az ejakuláció után.

A prosztata (dűlmirigy)

A közvetlenül a húgyhólyag alatt levő prosztata egy szilárd, kerek, gesztenye nagyságú test. Keresztül megy rajta a húgycső és a két, már leírt ejakulációs csatorna. A prosztata állandóan termel váladékot, amely részben a vizelettel együtt ürül ki. Más részei az ondó jelentős részét képezik. Egyes idősebb férfiaknál a prosztata megnagyobbodik, s ezáltal összenyomja a benne haladó húgycsövet. Ez vizelési nehézségeket okozhat. Ilyen esetekben szükség lehet prosztataműtétre, amelynek különböző módszerei ismeretesek.

A Cowper-mirigyek (bulbouretrális mirigyek)

A prosztata alatt található két, borsóméretű mirigy, amelyek szexuális izgalom esetén áttetsző folyadékot juttatnak a húgycsőbe. E folyadék egy cseppje gyakran látható már az ejakuláció előtt a húgycsőnyílásnál. Előfordulhat, hogy egy ilyen csepp már néhány spermiumot is tartalmaz. (Ez magyarázatot adhatna az ejakuláció nélkül létrejött terhesség ritka eseteire.)

Az ondó összetétele

Az ejakuláció során kilövellő (rendszerint kb. egy teáskanálnyi) ondó több részből tevődik össze: a mellékherék, az ondóhólyagok, a Cowper-mirigyek és a prosztata váladékából. Ehhez jönnek még az ondósejtek, amelyek azonban csak igen kis részét képezik az ondónak, amelynek egyik alkatrésze sem káros, s igy tulajdonképpen általában nem okoz gondot az ondó lenyelése. Más a helyzet, ha az ondó baktériumokat vagy virusokat tartalmaz, s igy fertőző betegségeket okozhat. (Gonorrhea, HIV stb.) Ilyen esetekben az ondó lenyelése veszélyes. Az ondó általában sűrű, világosszürke folyadék, de lehet hígabb is. Mennyisége és jellege a magömlés gyakoriságától függ.

A női és férfi nemi szervek homológ struktúrái

Az eleinte differenciálatlan embrio „automatikusan” női irányban fejlődik, később azonban esetleg „férfi” hormont, tesztoszteront kap. Ha ez elmarad, akkor az újszülöttnek női nemi szervei lesznek. A tesztoszteron megjelenése azonban az először differenciálatlan embriót a férfivé fejlődés pályájára állítja. Igy az újszülöttnek férfi nemiszervei lesznek. Minthogy azonban mind a női, mind a férfi nemi szervek ugyanabból a sejtmasszából származnak, bennük még felismerhetők az egymáshoz hasonló, un. homológ struktúrák.

IV. A szexuális reagálás

Ingerlés és reagálás

Az emberi szexuális viselkedés, mint minden viselkedés, az ingerlés és reagálás mintáját követi. Minden egészséges női és férfi test képes reagálni a szexuális ingerlésre. A reakció egyénileg különböző, de alapsémája mindenkinél hasonló.

Az alapséma: lassú feszültségnövekedés – gyors feszültségcsökkenés

A szexuális aktivitás sokféle, átmeneti elváltozást hoz létre a testben. A pulzus gyorsul, a vérnyomás emelkedik, bizonyos szervek megduzzadnak, izmok megfeszülnek, mirigyek váladékoznak stb., mígnem a növekedő izgalom végül egy élvezetes, rohamszerű reagálással, az orgazmussal feloldódik.

A szexuális ingerlés forrásai

Az ember szexuálisan bármikor, bárhol és sokféleképpen ingerelhető.

Igy akár napközben, vagy éjszaka bekövetkezhet bárkinél szexuális izgalom, ha valakit lát, vagy érint, ha bizonyos illatot észlel, vagy egyszerűen gondol valamire, ill. fantáziál. Minthogy a szexuális ingerlés lehetséges forrásai ilyen sokrétűek, aligha lehet ezeket felsorolni, vagy osztályozni, ezért ezzel itt nem próbálkozunk. Ám azért hasznos lehet legalább futó pillantást vetni a szexuális reagálás legnyilvánvalóbb kiváltóira.

Érintés: erogén zónák

A szexuális izgalom keletkezésében leggyakrabban az érintésnek van döntő szerepe. Egy érintést a bőrnek és mélyebb szöveteinek idegvégződései révén érzékelünk. Egyes testtájak különösen sok idegvégződéssel rendelkeznek, s így rendkívül érzékenyek az érintésre. Ezáltal természetesen a szexuális ingerlésre is igen érzékenyek. E különböző testtájakat ezért gyakran „erogén” zónáknak nevezik (szó szerint szerelem-termő zónáknak, a görög eros= szerelem és genesthai= termelés szó alapján). A legismertebb erogén zónák: a pénisz makkja, a csikló csúcsa, a hüvely kis- és nagy ajkai, a nemiszervek és a végbél közti terület, a végbélnyílás, a fenék, a combok belső fele, a mellek (különösen a mellbimbók), a nyak, a száj és a fülek.

A reagálás nem automatikus

Az erogén zónák érintése, símogatása, dörzsölgetése, csókolása vagy nyalása gyakran eredményezi, vagy erősítheti a szexuális izgalmat. Ez a reagálás azonban semmiképpen sem automatikus. Igen sok múlik azon, hogy az érintett személy korábban mit élt át, mit kíván és milyen körülmények között kerül sor az ingerlésre. Például: ha egy orvos érinti egy vizsgálat során a páciens erogén zónáit, akkor általában nem keletkezik szexuális izgalom. Ugyanígy aligha keletkezik egy megerőszakolás során. Röviden: minden érintésnél döntő szerepet játszanak a pszichológiai tényezők. (E szabály alól is vannak kivételek, hiszen egyes esetekben reflexes reagálás is előfordulhat. Igy pl. bizonyos gerincsérülések esetén a pénisz érintése erekciót eredményezhet, bár az illető ezt észre sem veszi.)

A reagálás nem mindenkinél egyforma

Az emberek különböző tapasztalatokkal rendelkeznek, s ennélfogva az érintésekre is különbözőképpen fogékonyak. Negativ asszociációk minden pozitiv reagálást megakadályozhatnak egy érintés esetén. Vannak olyan egyének is, akik még a közösülés során is minél kevesebb érintésre törekszenek. Másrészt élvezetes szexuális élmények azt is eredményezhetik, hogy valaki újra fogékony lesz az érintésre és újabb erogén zónákat talál önmagán. Végső soron az egyéneken múlik, hogy mely testtájak hogyan és mennyire reagálnak a gyengéd ingerlésekre.

Más érzékszervek

A legtöbben tudják, hogy nemcsak érintések révén izgulhatnak fel szexuálisan, hanem sok egyéb révén is, amit látnak, hallanak, szagolnak vagy ízlelnek. Erős szexuális inger lehet egy szép test megpillantása, egy hang kellemes csengése, bizonyos ételek íze, vagy egy szeretett személy mirigyváladéka. A hatás mindenesetre az ezekkel kapcsolatos asszociációktól függ. Az egyént azért izgat fel bizonyos látvány, hang, vagy illat, mert ezek korábbi, élvezetes élményekhez kapcsolódnak. (Kellemetlen élményeknek viszont negativ utóhatásuk van. A szexuális reagálást korlátozhatják, vagy egészen megakadályozhatják.)

Pszichoszociális kondicionálás

Nincs olyan látvány, hang, vagy illat, ami önmagában erotikus lenne. Csak akkor tartjuk azokat erotikusnak, ha erotikus élmények kötődnek hozzájuk. Igy nem lehet meglepő, hogy a különböző történelmi korszakok és kultúrák szépségideáljai egészen különbözőek voltak, s hogy valamely zeneszám az egyik emberre izgatólag hat, miközben egy másikat hidegen hagy. A szexuális reagálás is erősen függ pszichológiai tényezőktől, igy sokak már pusztán bizonyos elképzelések révén is felizgulnak. Vannak olyanok, akik szexuális fantáziáik révén is orgazmushoz jutnak.

Különbségek a nemek között

Úgy tűnik, az erotikus gondolatok, fantáziák és elvárások gyorsabban és erősebben hatnak a férfiakra, mint a nőkre.

A férfiak általában vizuális ingerek révén is könnyebben felizgulnak, mint a nők, akik inkább az akusztikus és taktilis ingerekre reagálnak. Közösülés esetén a legtöbb nő csak állandó testi ingerlés révén jut orgazmushoz.

Reagálás szexuális ingerlés nélkül

Bizonyos, látszólag szexuális reagálások teljesen aszexuális okokra vezethetők vissza. Igy pl. egy férfinek erekciója lehet, ha nehéz súlyt emel, vagy tele van a húgyhólyagja.

Van egy olyan, ritka, beteges állapot is, az un. priapizmus, amelynél egy nem kívánt erekció tartósan fennáll. Ez a kellemetlen állapot igen fájdalmas és tartósan károsíthatja a péniszt. (Neve összefügg az antik görög termékenység-istennel, Priaposszal, akit mindig merev hímvesszővel ábrázoltak.)

Priapos antik szobrocskája

Változó ingerek – azonos reagálás

Ha az emberek szexuálisan felizgultak, akkor szexuális aktivitás révén keresnek kielégülést. Az aktivitás módja az adott körülményektől függ. Azonban függetlenül attól, hogy milyen aktivitást választanak, a testi reagálás mindig ugyanazt a sémát követi. Más szavakkal: fiziológiai szempontból nem jelent különbséget, hogy a szexuális reagálást egy magányos önkielégítés, vagy a szeretkezés bármilyen formája váltja ki és vezeti célhoz. Pszichológiailag ugyan egészen különbözőképpen lehet átélni, de az alapját képező testi folyamatok egyformák maradnak.

Egyéni különbségek

Maguk a testi reakciók sem teljesen azonosak a különböző egyéneknél, sőt, ugyanannál az egyénnél is eltérőek különböző időpontokban. Az emberek nem gépek, hogy mindig és mindenhol ugyanúgy működjenek. Az emberi szexuális reagálás összefoglaló leírása ennélfogva mindig csak általánosítás lehet. Az egyes esetek mindig változatosak. (Igy pl. az is lehetséges, hogy egyes férfiak erekció nélkül is elélveznek és ejakulálnak.)

A női és a férfi szexuális reagálás itt következő, összefoglaló ismertetéseit ezért nem kell normának, vagy ideálnak tekinteni és elérendő célként kitűzni. A cél csupán az, hogy némi fényt vigyünk a szexuális élmények eddigi homályába és bizonyos alapismereteket közöljünk a nők és a férfiak testében lezajló folyamatokról.

A reagálás 4 szakasza

A szexuális reagálás sémája legegyszerűbben úgy írható le, mint a feszültség emelkedése és aztán csökkenése.

E séma részleteinek alaposabb megértése érdekében különböző tudósok nemcsak két, hanem három, négy, sőt több szakaszra osztották azt. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az ember minden szexuális élménye folyamatos egészet jelent, s így minden fokozati, vagy fázisbeosztás végső soron önkényes. De azért mégis segíthetnek jobban megérteni, hogyan reagál testünk a szexuális ingerlésre.

Miért négy szakasz?

A szexuális reagálás négy szakaszra osztása ugyan alapjában véve önkényes, ám egy időközben jól megalapozott tudományos tradiciót követ.

Albert Moll

(1862-1939)

Az újabb korban a szexuális reagálást először Albert Moll vizsgálta és írta le. „A gyermek nemi élete” (1909) c. könyvében négy fő szakaszt különböztetett meg:

1. Az izgalomba jövést,

2. A hasonló szinten maradó élvezetet,

3. Az élvezet csúcspontját,

4. A hirtelen lenyugvást.

Wilhelm Reich

(1897-1957)

Wilhelm Reich később, „Az orgazmus funkciója” (1927, 1942) c. könyvében másféle beosztást ajánlott:

1. Mechanikus feszültség,

2. Bioelektromos feltöltődés,

3. Bioelektromos levezetődés,

4. Mechanikus feszültségoldás.

William H. Masters (1915-2001)

Virginia Johnson (1925-)

Végül William H. Masters és Virginia Johnson „A szexuális reagálás” ( 1966) c. könyvükben adták meg a ma elfogadott beosztást:

1. Felizgulás,

2. Plató,

3. Orgazmus és

4. Elernyedés.

Ezenkívül bevezettek még egy fázist, az un. refrakterperiódust.

A női és férfi szexuális reagálás itt következő leírásai Masters és Johnson beosztásán alapulnak. A jövőben ugyan elképzelhetők pontosabb beosztások és fogalmak, de mostani céljainknak ez a modell teljesen megfelel.

A szexuális reagálás - a női reagálás

A modern szexológiai kutatások megmutatták, hogy a szexuális reagálás mindkét nemnél ugyanazt az alapmintát követi. A nők szexuális képességei valójában legalábbis egyenértékűek a férfiakéval, sőt, részben még jobbak is. Közismert az is, hogy a nők és férfiak ugyanazokra a szexuális ingerekre reagálnak, s hogy a tapintás, a látvány, a hangok, szagok és ízek nagy szerepet játszanak a szexuális felizgulásban. Mindkét nemnek vannak az érintésre különösen érzékeny testfelületei és hasonló erogén zónái.

Hasonlóságok és különbségek

Bár a nők és férfiak szexualis reagálása alapjában véve hasonló, vannak bizonyos különbségek. Néhány ezek közül biológiailag megalapozott, mások pedig szociális hatások és személyes élmények révén keletkeznek. Mindenesetre nem mindig könnyű egy adott esetben megkülönböztetni az átöröklés és a pszichoszociális kondicionálás hatását.

A szexuális reagálás mindkét nemnél ugyanazt az alapmintát követi: A = Felizgulás, B = Platófázis, C = orgazmus, D = elernyedés Mindenesetre a nõi reagálásnak vannak bizonyos variánsai, pl. a többszörös orgazmusok

Néhány kisebb különbség

A női és férfi szexuális reagálás között van néhány kis különbség, amely feltehetőleg biológiailag meghatározott. Igy például a nők nehezebben izgulnak fel gondolatok és fantáziák révén. A nők a felizgulás ellenére is könnyebben visszaesnek, és sokan csak tartós, testi ingerlés révén érik el az orgazmust. (Ám itt is vannak kivételek: egyes nők csupán pszichológiai ingerlés révén is elérhetik az orgazmust.)

Az elavult „kettős erkölcs”

Nyugati társadalmunkban a nők minden biológiai tény ellenére sokáig szenvedtek pszichoszociális korlátok miatt, amelyek tiltották szexualitásuk teljes kifejezését. Általában azt hitték, hogy a férfiak „szexuális ösztöne” erősebb, a nők viszont csak gyenge szexuális késztetéssel rendelkeznek. Igy a férfiakat szexuális képességeik kiélésére bátorították, a nőknek viszont azt mondták, hogy saját szexuális vágyaikat csökkentnek, jelentéktelennek és lealacsonyítónak kell tartaniuk. Ez az un. kettős erkölcs igen rossz hatással volt nemcsak a társadalomra, hanem a nőkre is.

A fejletlen női szexuális potenciál

A nők gyakran nehezen tudják kialakítani szexuális képességeiket, s közülük sokan anélkül élik le az életüket, hogy erotikus potenciáljukat kimeríthették volna. Míg a férfiak némi ingerlés után könnyen elérik az orgazmust, ez sok nőnek nem sikerül. Vannak nők, akik első orgazmusukat csak sok évi nemi élet után érik el. Ha eltekintünk a testi fogyatékosság, vagy betegség ritka eseteitől, úgy csak azt állapíthatjuk meg, hogy ezek a szükségtelen nehézségek a nők nevelésével függnek össze. A lányokat gyakran kényszerítik szexuális vágyaik elfojtására, vagy arra, hogy azokat önmaguk előtt is letagadják. Az ezáltal keletkezett gátlások olyan erősek lehetnek, hogy minden normális szexuális reagálást megakadályoznak.

A reakcióciklus: megfigyelt lefolyás, normák nélkül

A szexuális reagálás itt következő összefoglalásának nem az a célja, hogy a szexuális teljesítmény normáját, vagy ideálját jelölje ki. Összefoglalásunk egyetlen célja, hogy nőknek és férfiaknak általános információkat adjunk arról: milyen fiziológiai folyamatok kísérik Ennek során mindig számítani kell egyéni variációkra. Ennek ellenére: egy nő a saját szexuális alap-reagálását egész élete során meg fogja tartani, függetlenül attól, hogy mennyire lesz aktiv szexuálisan.

1. Izgalmi fázis (női)

Általános megfigyelések:

Nemcsak a férfiak, hanem a nők is nagyon gyorsan felizgulhatnak szexuálisan, s néhányan pár percen belül elérik az orgazmust. Sőt, vannak nők, akik a közösülés kezdete után 15—30 másodperccel már orgazálnak. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a nők az izgalom kezdeti szakaszán könnyebben visszaesnek, mint a férfiak, s inkább szükségét érzik a tartós ingerlésnek. Ebből kifolyólag sok nőnek hosszabb idejű közösülésre van szüksége, mint a férfiaknak, akiknek izgalmát többnyire lelki tényezőt is fenntartják és növelik.

A nők általában kevésbé ingerelhetők vizuálisan és akusztikusan, s a fantáziákra és elvárásokra sem reagálnak olyan gyorsan. Másrészt viszont a legtöbb nő éppolyan gyorsan kielégülhet, mint a férfi, ha a szexuális együttlét során a kedvteléseire koncentrálhat (mint például az önkielégítésnél).

A hüvely

A növekvő szexuális izgalom a hüvelyben főleg két változást hoz létre:

1. Erős vérbőséget és duzzadást, vagyis tumeszcenciát.

2. A hüvely belső kétharmadának kitágulását (az un. sátor-jelenséget).

Tumeszcencia:

Szexuális izgalom esetén a nemi szervek vérbővé válnak, s ezáltal megduzzadnak, vagyis tumeszcenciát mutatnak (lat. tumescere= megduzzadni). A nőknél a vérbőség és tumeszcencia a hüvelyt nedvessé teszi. Az ingerlés reakciójaként a hüvelyfalak egy áttetsző folyadékot választanak ki, amely a pénisz behatolásakor védőréteget képez. E nedvesedés (lubrikáció) nélkül a pénisz bevezetése mindkét résztvevő számára fájdalmas lenne. (Férfiaknál a tumeszcencia eredményezi a pénisz merevedését, vagyis a tumeszcencia készíti elő a hüvelyt és a péniszt a koituszra.)

„Sátor-jelenség”:

A szexuális izgalom növekedésével a hüvely belső kétharmada hosszában és széltében kitágul. Ezzel egy ballonhoz hasonló tágulás jön létre, az un. sátor-jelenség. (Nyugalmi állapotban a hüvelyfalak egymáshoz símulnak, vagyis a hüvely akkor inkább potenciális, mint reális tér.) Egyidejűleg színe a szokásos pirosról vörösre változik, s ez a további szakaszokban még vörösebbé válik.

A nagyajkak

A nagyajkak (a vulva külső ajkai) különbözőképpen reagálnak, attól függően, hogy szűlt már a nő, vagy nem szült. Ha még nem szült, akkor a nagyajkak a szexuális izgalomtól elsímulnak és szabaddá teszik a hüvelynyílást. A már szült nő nagyajkai viszont ezáltal megnagyobbodnak és a szexuális izgalom hatására még nagyobbakká válnak. A hüvelynyílást azonban mégis szabaddá teszik.

A kisajkak

A kisajkak (a vulva belső ajkai) megduzzadnak és színüket egyre vörösebbre változtatják. A csikló (éppúgy, mint a pénisz) a szövet vérteltsége révén megduzzad. Ez a növekedés mindenekelőtt a csikló törzsének átmérőjénél figyelhető meg.

A méh

A méh elkezd megduzzadni és feljebb húzódik a hasüregbe. Igy járul hozzá a hüvely említett kiszélesedéséhez. Szexuális izgalom hatására a mellbimbók is megmerevednek, s egészen az orgazmusig merevek maradnak. Ez azonban nem jól látható, mert a mellbimbók körüli sötét udvar ugyancsak megduzzad.

Izom-összehúzódások és „sex flush” (bőrpirulás)

A fokozódó szexuális feszültség akaratlan és szándékos izomösszehúzódásokhoz vezet a test különböző részein. Azonkívül megemelkedik a pulzusszám és a vérnyomás. A legtöbb nő még un. sex flush-t is mutat, vagyis egy bőrpirulást, amely a hasnál kezdődik, s amelleken át a nyakig terjed. Ez megmarad az orgazmusig.

2.Platófázis (női)

Általános megfigyelések

A platófázis tulajdonképpen csak az izgalmi fázis meghosszabbodása.

A plató szó csak azt jelenti, hogy az egyén elért bizonyos izgalmi szintet, amelyen egy ideig marad, mielőtt az orgazmus bekövetkezik.

A hüvely: orgasztikus mandzsetta

A platófázis során a hüvely belső kétharmada nem nagyon tágul tovább. Az alsó harmad viszont összeszűkül a fokozódó vérbőségtől. Ezáltal a hüvelynek ez a része, amely az izgalmi fázisban kicsit kitágult, egyharmadával szűkebbé válik. Ezt a vérbő és összeszűkült hüvelyszakaszt Masters és Johnson „orgasztikus mandzsettaként” írták le. Ha ilyenkor a hüvelyben pénisz van, ezáltal erősebben körülzáródik.

A nagy és a kisajkak

Míg a nagyajkak nem mutatnak további változást, a kisajkak egyre inkább vörösödnek, különösen azoknál a nőknél, akik már szültek. Ez az egyre mélyebb elszíneződés jelzi az orgazmus közeledtét.

A csikló

Miután az izgalom bizonyos foka bekövetkezett, a csikló makkja visszahúzódik előbőre alá, s így a közvetlen ingerlés számára hozzáférhetetlenné válik. (Régebben gyakran nem értették, hogy a csikló visszahúzódása nem az izgalom csökkenését jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, annak növekedését.)

A Bartolin-mirigyek

A Bartholin-mirigyek (amelyek a férfitest Cowper-mirigyeinek felelnek meg) az izgalmi fázis vége felé, vagy a platófázisban kis mennyiségű, áttetsző folyadékot választanak ki.

Méh és mellek

A méh tovább emelkedik a hasüregbe és kicsit megnövekszik. A mellek is elérik legnagyobb kiterjedésüket a platófázisban.

Sex flush és növekvő izomfeszültség

A sex flush (bőrpirulás) ha bekövetkezett, egyre intenzívebb lesz és nagyobb testfelületre terjed ki. Az egész testben gyakoribbá válnak az önkénytelen és szándékos izomfeszülések. A pulzus felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, a légzés gyorsabbá válik.

3. Orgazmusfázis (női)

Általános megfigyelések

Az orgazmus (görögül orgasmos= duzzadás) a szexuális izgalom csúcspontján bekövetkező hirtelen oldódása az idegi- és izomfeszültségeknek. Ez az élmény a legélvezetesebbek közé tartozik, amit az ember elérhet. Alapjában véve mindkét nem számára hasonló. Az orgazmus csak néhány másodpercig

tart és kicsit hasonlít egy görcsös rohamhoz. Az orgazmus egy sor rohamszerű, egyre gyengülő vonaglásból áll. Erőteljes, ismételt tüsszentésekhez is lehet hasonlítani. Mindenképp részt vesz benne az egész test, amely aztán teljesen ellazul.

A hüvely kontrakciói

A női testben az orgazmus a hüvely alsó harmadának, amelyet Masters és Johnson „orgasztikus mandzsettaként” írtak le, erős, ritmikus összehúzódásaival kezdődik. Ezek az összehúzódások (kontrakciók) egymásután háromtól tizenötször következhetnek be, éspedig először egy másodpercnél is kevesebb időközönként, aztán pedig ritkuló időközönként.

Méh és végbélzáró izom

Csaknem ugyanakkor összehúzódik a méh. Ezek az összehúzódások (kontrakciók) azonban szabálytalanok. A méh felső részén kezdődnek, aztán lefelé mennek, ugyanúgy, mint a szülés előtti kontrakciók. A végbél záróizma éppígy többször összehúzódhat, éspedig ugyanolyan ütemben, mint az orgasztikus mandzsetta.

Izomfeszülés, pulzus és vérnyomás

Erős izomfeszültség nemcsak a medence régiójában található, hanem a nyakon, a karokon és kezeken, a combokon és lábakon is. A pulzusszám és a vérnyomás tovább emelkedik. A légzés igen gyors. A feszültség mértéke az elért szexuális izgalom tartamától és intenzitásától függ.

Ejakuláció?